Július 25. Szent Jakab apostol ünnepe

Kép

Zebedeus fia, János apostol testvére, Betszaidában született. Az Úr főbb csodatetteinek tanúja volt. Heródes ölette meg 42 körül. Kiváltképpen tisztelik a spanyolországi Compostellában, ahol igen jeles templomot emeltek nevének.

Aranyszájú Szent János püspöknek a Máté-evangéliumról mondott szentbeszédeiből

Zebedeus fiai így kérlelték Krisztust: Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb oldaladon, másikunk a bal oldaladon üljön (Mk 10, 35). Mit szól erre Jézus? Értésükre akarja adni, hogy nem éppen valami lelki dolgot kértek, és ha egyáltalán tudnák, mi az, amit kérnek, akkor sohasem merték volna azt kérni; ezért válaszolja nekik: Nem is tudjátok, hogy mit kértek, hogy mennyire nagy dolog az, milyen csodálatos, mennyire felette áll az égi hatalmasságoknak is. Aztán hozzáteszi: Készen vagytok rá, hogy igyatok a kehelyből, amelyből majd én iszom, vagy hogy a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedjetek? (Mk 10, 38) „Ti ugyanis kitüntetést és dicsőséges babérkoszorút emlegettek nekem, én pedig küzdelmekről és vérontásról beszélek nektek. Mert ez az időszak nem a jutalom átvételének az ideje; nem most fog felragyogni az én dicsőségem sem; ez a földi élet az öldöklésnek, a harcnak és a megpróbáltatásoknak ideje” – mondja.

Figyeld meg, miképpen teszi fel a kérdést, hogy azzal is buzdítson és magyarázzon. Nem azt mondja ugyanis: „Készek vagytok-e vállalni az erőszakos halált, készek vagytok-e a véreteket is ontani?” Hanem hogyan kérdezte? Készen vagytok rá, hogy igyatok a kehelyből? És buzdításképpen hozzáteszi: amelyből majd én iszom, tudniillik hogy bátorítsa őket a vele való közösség tudata. Keresztségnek mondja azt, mert meg akarja mutatni nekik, hogy abból az egész világ nagy megtisztulása származik majd. Azt felelik neki erre: Készen vagyunk (Mk 10, 39). Készséges lélekkel mindjárt megígérik, bár azt sem tudják, mit is mondanak; azt viszont várták, hogy meghallgatást nyer a kívánságuk.

Nos, mit mond erre Jézus? A kehelyből, amelyből én iszom, ti is isztok, s a keresztséggel, amellyel engem megkeresztelnek, ti is megkeresztelkedtek (Mk 10, 39). Nagy ajándékot jövendöl meg nekik, hiszen ez annyit jelent: „Méltók lesztek a tanúságtételre; mindazt elszenveditek, amiket én, erőszakos halálban lesz részetek, és így velem közös lesz a sorsotok.” De hogy jobb és bal oldalamon ki üljön, afelől nem én döntök. Az a hely azokat illeti, akiknek Atyám készítette (Mk 10, 40). Amikor lelküket így felbátorította, s amikor már emelkedettebbé és a csüggedéssel szemben ellenállókká tette őket, csak azután igazította ki a kérésüket.

Akkor megneheztelt a többi tíz a két testvérre (Mt 20, 24). Látod, mennyire nem voltak még tökéletesek valamennyien: sem azok, akik a többi tíz elé szerették volna helyezni magukat, sem a többi tíz, aki e kettőre irigykedett. De mint említettem: mutasd meg őket nekem ez után az esemény után, és látni fogod, hogy távol vannak már minden ilyen helytelen vágytól. Figyeld meg tehát, hogy éppen az a János, aki ezzel a kéréssel járult Jézushoz, később – az Apostolok Cselekedetei szerint – mindenütt átengedte az elsőbbséget Péternek, az igehirdetésben is, a csodatevésben is. Jakab pedig már nem sok ideig élt: félretett minden emberi becsvágyat, kezdettől fogva ugyanis oly rendkívüli lelkesedés hevítette, és szavakkal ki nem fejezhető olyan tökéletességre emelkedett, hogy nemsokára meg is ölték őt.

Mindenható, örök Isten, rendelésedből Szent Jakab az apostolok közül elsőként ontotta vérét és áldozta életét az Evangéliumért. Hitvallásával erősítsd, folytonos pártfogásával pedig oltalmazd Egyházadat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Július 24. Árpád-házi Szent Kinga szűz

Kép

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért „Szemérmes Boleszlávnak” nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279. december 7.) után az ószandeci (Krakkótól délkeletre) klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa avatta boldoggá (1690-ben), XII. Ince 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. Szent II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta.

Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi Templom mellett állították fel 2002-ben. 2008-ban szentelték fel wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható. 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, ahol ereklyéjét is elhelyezték.

Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Július 23. Svéd Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje

Kép

Svédországban született 1303-ban. Kisleányként adták férjhez. Nyolc gyermeket szült, akiket nagy gonddal nevelt. Belépett Szent Ferenc harmadik rendjébe. Férje halála után még inkább az aszketikus élet felé fordult. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. 1349-ben Rómában telepedett le, és mindenki példájául szolgált kiváló erényeivel. 1372-ben penitencia gyanánt szentföldi zarándokutat vállalt. Több művet írt, ezekben az általa megtapasztalt misztikus élményeket beszélte el. Rómában halt meg 1373. július 23-án. II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

A Szent Brigittának tulajdonított imádságokból

Az üdvözítő Krisztushoz felemelkedett lélek imája

Áldott légy, Uram, Jézus Krisztus, aki előre megjövendölted halálodat, és az utolsó vacsorán a földi kenyeret csodálatosan átváltoztattad drága testeddé, szenvedésed emlékéül szeretetből át is adtad apostolaidnak, és lábukat drága szent kezeddel megmosva példaként mutattad meg nekik mélységes alázatodat.

Hódolat neked, Uram, Jézus Krisztus! Ártatlan tested szenvedés és halálfélelmedben vérrel verítékezett, mégis vállaltad és végrehajtottad megváltásunkat, s így mutattad meg kézzelfoghatóan azt a szeretetet, amellyel szereted az embereket.

Áldott légy, Uram, Jézus Krisztus, akit Kaifás elé hurcoltak, és alázatosan eltűrted, hogy téged, a mindenség bíráját, Pilátus ítéljen el.

Dicsőség neked, Uram, Jézus Krisztus, a kigúnyolásért, amelyet elszenvedtél, amikor ott álltál bíborba öltöztetve, éles tövissel megkoronázva, és mert elviselted végtelen türelemmel, hogy dicsőséges arcodat leköpdössék, hogy szemedet bekössék, és hogy arcodat meg fejedet a gonoszok gyilkos keze súlyos ütésekkel illesse.

Dicséret neked, Uram, Jézus Krisztus, aki végtelen türelemmel megengedted, hogy oszlophoz kötözzenek, kegyetlenül megostorozzanak, vérrel borítva Pilátus ítélőszéke elé állítsanak, mint ártatlan Bárányt.

Hódolat neked, Uram, Jézus Krisztus, mert amikor szent tested már egészen vértől ázott, kereszthalálra ítéltek, s kínok közt hordoztad szent válladon a keresztet, és elviselted, hogy a tömeg őrjöngése közepette vezessenek a szenvedés helyére, és ott ruháidtól megfosztva szegezzenek a keresztfára.

Örök hódolat neked, Uram, Jézus Krisztus, aki ennyi gyötrelmed között is édesanyádra – aki mindig bűn nélkül volt, és a bűn legkisebb foltja sem ért hozzá – szerető szemeddel gyöngéden rátekintettél, és megvigasztalni akarván, tanítványodra bíztad őt, hogy szeretettel gondoskodjék róla.

Örök hála legyen neked, Uram, Jézus Krisztus, aki haláltusádban minden bűnösnek reményt nyújtottál a bűnbocsánatra, amikor a hozzád forduló gonosztevőnek irgalmasan megígérted a mennyország dicsőségét.

Örök dicséret neked, Uram, Jézus Krisztus, minden egyes óráért, amelyet értünk, bűnösökért oly nagy keserűségben és gyötrelmek között elszenvedtél a kereszten. Hiszen sebeid égő fájdalmai oly kegyetlenül járták át boldog lelkedet, és oly irgalmatlanul hasogatták szentséges szívedet mindaddig, míg csak szíved utolsó dobbanásával ki nem lehelted lelkedet, amikor fejedet lehajtva alázattal ajánlottad magadat Istened és Atyád kezébe, és kihűlt tested ott maradt a kereszten.

Áldott légy, Uram, Jézus Krisztus, aki drága véreddel és szent haláloddal megváltottad a lelkeket, és számkivetésükből irgalmasan visszavezetted őket az örök életbe.

Áldott légy, Uram, Jézus Krisztus, aki megengedted, hogy oldaladat és szívedet lándzsával döfjék át üdvösségünkért, és hogy minket megválts, átdöfött oldaladból oly bőségesen ontottad vízzel vegyült drága véredet.

Dicsőség neked, Uram, Jézus Krisztus, mert azt akartad, hogy barátaid vegyék le áldott testedet a keresztről, fájdalmas édesanyád ölébe fektessék, és megengedted, hogy aztán gyolcsba takarva sírboltba temessenek s katonák vegyenek őrizet alá.

Örök hódolat legyen neked, Uram, Jézus Krisztus, aki harmadnapon feltámadtál a halálból, és megjelentél azoknak, akiket erre szeretetből kiválasztottál, majd negyven nap után sokuk szeme láttára az égbe szálltál, és ugyanide vetted magad mellé a dicsőségbe barátaidat is, akiket a holtak országából megszabadítottál.

Ujjongó dicséret legyen neked örökké, Uram, Jézus Krisztus, aki elküldötted a Szentlelket tanítványaid szívébe, és megnövelted lelkükben a mérhetetlen isteni szeretetet.

Áldott légy, mindörökké dicséretes és dicsőséges Uram, Jézus Krisztus, aki mennyei országodban trónodon ülsz istenséged dicsőségében, és ott élsz megdicsőült szent testedben, amelyet a szent Szűztől vettél magadra, így is jössz majd el az ítélet napján, hogy megítéld minden élő és meghalt ember lelkét. Aki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel egységben mindörökkön-örökké. Ámen.

Istenünk, te Szent Brigittát élete folyamán különböző utakon vezetted, és Fiad szenvedésének szemlélése és átélése által csodálatosan megtanítottad őt a kereszt bölcsességére. Add, hogy bármely hivatásban éljünk is, mindig és mindenben téged keressünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Július 22. Szent Mária Magdolna

Kép

Krisztus tanítványaihoz tartozott. Jelen volt halálánál, és Húsvétvasárnap hajnalban elsőként láthatta meg a feltámadt Megváltót (Mk 16, 9). Tisztelete főként a XII. században terjedt el a nyugati egyházban.

Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből:

Miután Mária Magdolna Jézus sírjánál járt, és nem találta ott az Úr testét, úgy vélte, hogy elvitték azt a sírból, és jelentette a tanítványoknak. Ezek elmentek vele a sírhoz, megnézték azt, és ők is arra gondoltak, hogy úgy áll a dolog, amint az asszony mondta. Rögtön hozzáteszi az evangélium: A tanítványok aztán visszatértek övéikhez. És így folytatja: Mária pedig ott állt a sír előtt, és sírt (Jn 20, 10-11).

El kell gondolkoznunk azon, hogy ennek az asszonynak a lelkében milyen nagy szeretet lángolt; a tanítványok ugyanis hazamentek, ő azonban el nem mozdult az Úr sírjától. Mivel nem találta, kérdezősködött utána, sírva kereste; izzott benne a szeretet, és lángolóan vágyódott az elvittnek hitt Krisztus után. Ezért volt az, hogy egyedül ő látta meg akkor az Urat, mert ott maradt, hogy keresse. Ebből láthatjuk, hogy az állhatatosság adja meg a jó cselekedetnek az igazi értékét. Az Igazság szava is megerősíti ezt: Aki mindvégig kitart, az üdvözül (Mt 10, 22).

Istenünk, a te egyszülött Fiad Mária Magdolnára bízta, hogy elsőként ő hirdesse a feltámadás örömhírét. Közbenjárására add, hogy példája nyomán mi is hirdessük, hogy Krisztus él, és megláthassuk őt dicsőségedben. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Évközi 16. vasárnap

Kép

Abban az időben az apostolok összegyűltek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük.
Bárkába szálltak tehát és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket.
Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.
Mk 6,30-34

Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária

Kép

A Szentírás Kármel szépségét dicséri, ahol Illés próféta megvédte Izraelnek az élő Istenbe vetett hitét (1Kir 18, 20-46). Itt, annál a forrásnál, amely nevét Illés prófétától kapta, a XII. századtól kezdve néhány remete közös lakóhelyet készített magának és az Istenszülő tiszteletére kápolnát épített a tengerre nyíló völgyben a hegy lábánál. A keresztes vitézek közül is néhányan itt maradtak, hogy életük hátralevő részét magányban Istennek szenteljék. Albert jeruzsálemi pátriárka idejében közösséget alakítottak és szabály jóváhagyását kérték. A szabály „Mária testvéreinek a rendje” címén említi ezt a közösséget. Közbenjárót és pártfogót Szűz Mária személyében választottak. Ezt a jóságos anyát és példaképet a szemlélődő életben jártasak először csak maguk követték, de később az Istennek való közösség gazdagságában másokat is részesítettek. Az ünnepélyes megemlékezést eleinte csak Kármel-hegyén tartották meg, de a XIV. században lassanként az egész rendre kiterjesztették, hogy így is kifejezésre juttassák a testvérek háláját az Istenanya iránt azért a megszámlálhatatlan jótéteményért, melyben a kármeliták családját részesítette. A XIII. század második felétől a skapuláré – Mária ruhája – a rend kitüntető jele, Mária különleges pártfogását jelenti mindenkinek, aki hűségesen hordja. Főünnepét a Kármelben július 16-án ünnepelik.

(Forrás: Karmelita Rend)

Szent Bonaventura püspök és egyháztanító

Kép

Szent Bonaventura 1217-ben született Bagnoregióban, az itáliai Viterbo közelében. A keresztségben apja után a János nevet kapta. A hagyomány szerint a Bonaventura (azaz „jószerencse”) név onnan ered, hogy a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára csodálatosan meggyógyult. Édesanyja fogadalmához híven a kisebb testvérekre bízta gyermekét. Tehetségét hamar felismerték, 1235-ben már Párizsban kezdte meg egyetemi tanulmányait. Növekvő hírneve nem rontotta meg alázatát. Már 24 éves korában teológiára oktatta rendtársait, 27 évesen pedig a párizsi egyetem tanára lett. Aquinói Szent Tamás kortársa volt, aki a hagyomány szerint megkérdezte tőle: „Hol a te könyvtárad?” Erre Bonaventura a feszületre mutatott mondván: „Ez az én könyvtáram!” A rend generálisává választották 1257-ben. Nem annyira szervező- és kormányzókészségével, mint bölcsességével és szelíd életszentségével lett úrrá a széthúzó erőkön, a spirituálisok és a konventuálisok csoportjain. A nagykáptalan megbízásából megírta Szent Ferenc újabb legendáját, amely az egyedüli hivatalosan elfogadott életrajz lett. X. Gergely pápa kifejezett parancsára fogadta el a bíborosi kinevezést, és ugyancsak a Szentatya hívására vett részt a II. Lyoni Zsinaton, ahol a görög és a latin egyház egységének helyreállításán munkálkodott. Közben megbetegedett. A pápa kezéből vette fel a szent kenetet, s így halt meg 1274. július 15-re virradó éjjel. Az utókor a doctor Seraphicus (szeráfi tanító) címmel illette, IV. Szixtusz pápa 1482-ben avatta szentté, 1533-tól tiszteljük egyháztanítóként.

Add meg, kérünk, mindenható Isten, hogy akik Szent Bonaventura püspök mennyei születésnapját ünnepeljük, kiváló tudásán épüljünk, és lángoló szeretetét szüntelenül kövessük.

Július 14. Évközi 15. vasárnap

Kép

Abban az időben:
Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.” Azok elmentek s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak. Mk 6,7-13

Július 11. Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje

Kép

 

Benedek az umbriai Nursiában (ma Norcia) született 480 körül. Rómában nevelkedett, Subiaco vidékén remeteéletet kezdett, ahol összegyűjtötte tanítványait, majd Monte Cassinóra ment. Itt kolostort alapított, megírta a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, a Regulát, a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával. A nyugati szerzetesség atyja 547. március 21-én halt meg, de már a VIII. század végétől sokfelé július 11-én emlékeztek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

Szent Benedek apát Regulájából:

Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatosan imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába méltóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt. Úgy kell őt a bennünk levő adományaival mindenkor szolgálnunk, hogy mint haragvó atya örökségéből ki ne tagadjon minket, fiait, de úgy se, mint félelmetes úr, bűneinktől felingerelve, gonosz szolgák gyanánt át ne adja az örök büntetésre azokat, akik nem akarták őt követni a dicsőségbe.

Keljünk föl tehát végre valahára a Szentírás serkentő szavára: Itt az óra, hogy felébredjünk az álomból (Róm 13, 11). Nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a mindennap felénk kiáltó isteni szózat: Ma, ha az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket! (Zsolt 94, 8) És ismét: Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak! (Jel 2, 7) És mit mond? Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám! Az Úr félelmére tanítalak titeket (Zsolt 33, 12). Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket! (Jn 12, 35)

Ezeket kiáltja oda az Úr a népsokaságnak, amikor keresi munkását, majd így folytatja: Ki az az ember, aki életet óhajt, és jó napokat kíván látni? (Zsolt 33, 13) Ha ennek hallatára azt feleled: „Én”, akkor Isten ezt mondja neked: Ha igazi és örök életet akarsz, tiltsd el nyelvedet a gonosztól, és ajkad ne szóljon csalárdságot, fordulj el a rossztól, és tedd a jót! Keresd a békét, és járj utána! (Zsolt 33, 14-15) Ha ezt megteszitek, szemem rajtatok lesz, és fülem meghallja könyörgéseteket. És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: Íme, itt vagyok (Iz 52, 6).

Mi lehetne édesebb számunkra, szeretett testvéreim, az Úrnak e minket hívó szavánál? Íme, így mutatja meg jóságosan az Úr az élet útját.

Övezzük fel tehát derekunkat hittel és a jó cselekedetek gyakorlásával, és az evangélium vezetésével járjuk az ő útjait, hogy méltók legyünk meglátni azt, aki országába hívott minket (1 Tessz 2, 13). Ám ha országának sátorában akarunk lakni, hacsak jó cselekedetekkel nem igyekszünk, soha oda el nem jutunk.

Amint van keserűségből fakadó rossz buzgóság, amely elszakít Istentől, és a pokolra vezet, úgy van jó buzgóság is, amely a vétkektől választ el, és Istenhez és az örök életre vezet. Ezt a buzgóságot tehát a legizzóbb szeretettel gyakorolják a szerzetesek, azaz: Egymást a tiszteletadásban előzzék meg (Róm 12, 10). Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el. Egymásnak versengve engedelmeskedjenek. Senki se kövesse azt, amit maga számára hasznosnak ítél, hanem ami másnak az. Egymást tisztán, testvéri szeretettel szeressék. Istent szeretve féljék. Apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék. Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek, aki bennünket, mindnyájunkat az örök életre vezessen.

Istenünk, te Szent Benedek apátot az istenszolgálat iskolájában kiváló mesterré tetted. Add, kérünk, hogy az irántad való szeretetet mindennél többre becsüljük, és szárnyaló szívvel járjunk parancsaid útján. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.