ApCsel 8,1b-8; Jn 6,35-40 „Nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen.” Az Istennek elkötelezett, az ő ügyéért fáradó ember életében komoly próbatételt jelent az üldöztetés. A jó szándék, a nemes cselekedetek visszájukra fordulnak, jutalmuk a gúny, a megvetés, a … Bővebben
ApCsel 8,1b-8; Jn 6,35-40
„Nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen.”
Az Istennek elkötelezett, az ő ügyéért fáradó ember életében komoly próbatételt jelent az üldöztetés. A jó szándék, a nemes cselekedetek visszájukra fordulnak, jutalmuk a gúny, a megvetés, a rosszindulat, erőszak. De hát miért? Miért engedi Isten, hogy művét tönkretegyék, szolgáit megalázzák? Ez a kérdésfelvetés arra utal, hogy még mindig nagyon emberi módon gondolkodunk Istenről. Azt hisszük, mi jobban meg tudnánk védeni az ő ügyét, ha a helyében lennénk. Hiszen eddig úgy képzeltük, ha Isten a mi oldalunkon áll, senki
sem árthat nekünk, ügyét diadalra visszük.
Igen ám, de Isten nem így gondolkodik. Miközben egy percig sem mond le arról, hogy akaratát véghezvigye, tiszteletben tartja teremtményei szabadságát, és hagyja, hogy szembeforduljanak akaratával, s azt, hogy üldözzék híveit. Rajtunk áll, hogy ilyen körülmények között is kitartunk-e mellette, s továbbra is közreműködünk-e tervének megvalósulásában.
Így tettek a jeruzsálemi hívek, akik, ahol csak megfordultak, hirdették az evangéliumot. Jézus megdicsőülése és a Szentlélek elküldése után már nem úgy szélednek el, mint az apostolok Nagypénteken, félve és csalódottan. Nem esnek kétségbe egy pillanatra sem, hanem felismerik az új feladatot és lehetőséget, s az eddig belterjes Egyház most missziós Egyházzá alakul.
A meg nem értés, rosszindulat, amely időnként ér bennünket, nem kell hogy elkeserítsen, kedvünket szegje. De az sem volna jó, ha hamis öntudatot keltene bennünk, hogy sértődöttségünkbe zárkózva játsszuk el a mártírt, hanem Isten akaratának jobb megismerésére kell hogy ösztönözzön.
Jézus Krisztus a gyűlölet eláradásának órájában adta szeretetének legnagyobb jelét. A rázúduló rosszindulatot ismét csak visszájára fordította, hogy ahol eláradt a bűn, ott túláradjon a kegyelem. Ez Isten ügye győzelmének titka. Amit Jézus az utolsó vacsorán a kereszt árnyékában tett, azzal a bűnbocsánat forrását nyitotta meg. Ebből a forrásból született meg az Egyház és a szentségek, s ez a forrás akar
feltörni benned is, hogy minden körülmények között, akár üldöztetést szenvedve is részt vegyél Isten üdvözítő tervének megvalósításában.
(Barsi Balázs–Telek Péter-Pál: Magasság és mélység)