Aktuális

Advent 1. hete – Péntek

Kép

6. nap

Advent 1. hete – Péntek

chagall

Izajás

Olyanok lettünk mindnyájan, mint a tisztátalan,
és mint a szennyes ruha, olyan minden igazságunk.
Elhervadtunk mindnyájan, mint a falevél,
és bűneink, mint a szél, elsodornak minket.
Nincs, aki szólítaná nevedet,
aki felkelne, hogy beléd kapaszkodjék;
mert elrejtetted előlünk arcodat,
és bűneink hatalmába adtál minket.
De mégis, Uram, atyánk vagy te!
Mi vagyunk az agyag, és te a formálónk,
kezed alkotása vagyunk mindannyian.
Ne haragudj, Uram, oly nagyon,
és ne emlékezz örökké bűneinkre!
Íme, nézd, a te néped vagyunk mindnyájan!
Szent városaid pusztasággá lettek,
a Sion pusztasággá lett,
Jeruzsálem elhagyatottá.
A ház, mely szentélyünk és ékességünk volt,
ahol atyáink dicsértek téged,
tűz martaléka lett,
és romba dőlt minden, ami drága volt nekünk.
Vajon ezek ellenére visszafogod magad, Uram?
Hallgatsz, és még jobban megalázol minket?

(Iz 64,5-11)

Ez a részlet szinte olyan, mint egy bűnbánati zsoltár. Izajás a bűnökről ír, életünk igazi tragédiájáról, azok következményeivel együtt. A bűnbánatban nagyon fontos az őszinteség és a tisztánlátás. Isten előtt nincs mit megjátszani, nincs mit elkendőzni. Ami bennem elakadás, elrontottság, pusztaság, az főként a bűn következménye, ez rejti el előlem Isten arcát. A bűnbánatban helyre áll a rend: „Mi vagyunk az agyag, és te a formálónk.” Köddé válik a magunk igazságába vetett hitünk, ami egyszerre fájdalmas, megrendítő, de ugyanakkor gyógyító is.
A mélyben megszólaló, Isten irgalmasságába vetett remény itt még csak bizonytalan kérdés. Ez a remény, a „de mégis” reménye szívhez szóló tapasztalatunk arról, hogy Isten velünk marad bűneink, nyomorúságaink legmélyén is.
Szó
SZÉL
Kérdés
Mi az, ami bennem elhord(hat) a szél?
Megéltem-e már, hogy „romba dől minden, ami drága volt”?
Megtapasztaltam-e ilyenkor Isten jelenlétét, cselekvését?
Tudtad?
Izajás apját Ámosznak hívták, aki nem azonos az ószövetségi prófétával. Izajás hivatásának családja is részese, feleségét prófétaasszonynak hívja, gyermekei nevéről pedig már tettünk említést.

Advent 1. hete – Csütörtök

Kép

5. nap

Advent 1. hete – Csütörtök

chagall

Izajás

Így szól az Úr:
»Mivel ez a nép a szájával közeledik hozzám,
és ajkával tisztel engem,
szíve azonban távol van tőlem,
és félelmük irántam csak betanult emberi parancs,
azért, íme, én ismét ‘csodásan’ bánok ezzel a néppel, igen ‘csodásan’:
elpusztítom a bölcsek bölcsességét,
és az okosok okosságát elrejtem.«
Jaj azoknak, akik mélyen el akarják
rejteni az Úr elől szándékaikat!
Tetteiket sötétben teszik, és azt mondják:
»Ki lát minket, és ki ismer bennünket?«
Ferde a ti gondolkozástok!
Talán mint az agyag, olyannak számít a fazekas,
hogy az alkotás azt mondhatná alkotójáról:
»Nem ő alkotott engem«,
és a megformált mű azt mondhatná formálójáról:
»Nincs esze«?
(Iz 29,13-16)

A bajaink gyökere sokszor az, hogy akarva-akaratlanul megfordítjuk az élet rendjét, fazekasnak képzeljük magunkat agyag helyett. Két énünk van: a látszatok én-je, aki tisztában van vele, mi a helyes, és kifelé ezt mutatja; és egy belső-én, aki pedig mindeközben a saját akarata megvalósításán ügyködik. S bennünk ez a kettő sokszor úgy összefonódik, hogy már nem is tudjuk, melyikre hallgatunk, melyik szerint cselekszünk. A zsoltáros így imádkozik: „Rejtett bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!” (Zsolt 19,13) Talán legfontosabb kérésünk egyike ez a mondat, mert olyan helyre hatol a szívünkben, amit mi sem ismerünk igazán.

Szó

FERDE

Kérdés
Mi az, ami bennem ferde? Hol van bennem kettősség, képmutatás?
Miben van távol a szívem az Úrtól?
Mi vallásosságomban a „betanult parancs”, és mi az, ami a lelkem mélyéről származik?
Tudtad?

Izajás nevének jelentése: Isten üdvössége, Isten az üdvösség, az Úr segít, üdvözít.

Advent 1. hete – Szerda

Kép

4. nap

Advent 1. hete – Szerda

chagall

Izajás

Mint a terhes asszony, aki közel van a szüléshez,
vajúdik és kiált fájdalmában,
olyanok voltunk mi színed előtt, Uram.
Fogantunk, vajúdtunk,
mintegy szelet szültünk;
szabadulást nem szereztünk az országnak,
és nem születtek lakói a földnek.
Életre kelnek majd halottaid,
holttestük feltámad.
Ébredjetek és ujjongjatok, akik a porban laktok!
Mert világosság harmata a te harmatod,
és a föld újjászüli az árnyakat.

(Iz 26,17-19)

A bűnbánat, de egész életünk is olyan, mint a vajúdás. Isten nélkül azonban csak „szelet szülünk”, csak olyat, ami meddő, mulandó, élettelen, hiábavaló, és eltűnik. Az Isten kegyelme nélküli bűnbánat olyan, ami csak kétségbeeséshez vezet, pusztán marcangoló bűntudat. Nélküle, az Ő szeretetének tudata nélkül nem szabad magunkra tekintenünk, mert szabadulást nem szerezhetünk, csak még mélyebbre kerülünk.
Életünk igazi gyümölcsei is küzdelmek, vajúdás által bontakoznak ki. Jézus is beszél a szülő asszony fájdalmáról, akinek szomorúsága örömre változik, miután megszülte magzatát. Az örömöt, az életet Isten adja. Ő kelt bennünket életre, ő emel fel a porból, az ő kegyelmének harmata teremt újjá. Az igazi bűnbánatban ennek a harmatnak megtermékenyítő erejére hagyatkozunk.
Tekinthetek úgy életem vajúdásaira, mint amikben ott van az igazi élet ígérete. Semmilyen küzdelmem, szenvedésem nem hiábavaló. De ez a mostani fájdalom része a majdani örömnek, az üdvösségemnek.

Szó

VAJÚDÁS

Kérdés
Hol vannak küzdelmek az életemben?
Tudok-e ezekre úgy tekinteni, mint amikből valami jó fog születni?
Tudatosítom-e, hogy vajúdásaim a továbblépés, a növekedés ajándékát hordozzák magukban?

Tudtad?

Izajás próféta tevékenységének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy előkelő származású volt, a próféták közül egyedülálló kapcsolata volt a királyokkal és a magasabb udvari körökkel. Közvetlenül beszélt az uralkodóval, úgy intézte hozzá szavait, ahogyan egyik próféta sem tehette. Bejárása volt az ország előkelő köreihez, egyenrangúként tárgyalt velük, és kiválóan értette gondolkodásmódjukat, amit ironikusan bölcsességnek és okosságnak nevezett (ld. holnap).

Advent 1. hete – Kedd

Kép

3. nap

Advent 1.hete – Kedd

chagall

Izajás

DAL A SZŐLŐSKERTRŐL
Hadd énekeljek kedvesemről, szerelmesem énekét szőlőjéről!
Szőlője volt kedvesemnek termékeny hegytetőn;
körülásta, és a kövektől megtisztította, majd beültette nemes szőlővel;
közepén tornyot épített, sajtót is vájt benne;
és várta, hogy szőlőfürtöt teremjen, de vadszőlőt termett.
Most hát, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai,
tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!
Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele?
Amikor azt vártam, hogy szőlőfürtöt teremjen, miért vadszőlőt termett?
Most pedig hadd adjam tudtotokra, mit teszek szőlőmmel!
Eltávolítom sövényét, hadd pusztítsák el;
lerombolom kerítését, hadd tapossák össze.
Pusztává teszem:
nem metszik meg többé, és nem kapálják,
fölveri a tövis és a tüske;
és megparancsolom a felhőknek, hogy esőt ne hullassanak rá.
Bizony, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,
és Júda férfiai az ő gyönyörű ültetvénye;
jogot várt, de íme, csak visszaélés van,
igazságot, de íme, csupa jajveszékelés!

 (Iz 5,1-7)

Izajás a szőlőskert hasonlatával beszél a választott népről, de ezt értelmezhetjük a saját életünkre vonatkozóan is. Ezekben a szavakban megszólal Isten fájdalma, amikor életünk terméketlenségét látja. Ő arra szánt bennünket, hogy életünk termékeny legyen, hogy vele együtt kibontakoztassuk magunkat, „megműveljük” mindazt, akik vagyunk a magunk és mások javára. Jézus is arra hív minket, hogy gyümölcsöt teremjünk, maradandó gyümölcsöt (vö.: Jn 15,16).
Advent annak az ideje is, hogy rátekintsek életemre, elvessem bűneimet, engedjem, hogy Isten keze gyomláljon, metsszen, hogy Krisztus érkezése, Isten végső kegyelme termékeny talajra találjon bennem.

Isten igazságossága nem engedi, hogy munkálkodása hiábavaló legyen. Bűneim magukban hordozzák az elsivárosodás következményét, amit az ószövetségi szemlélet úgy fogalmaz meg, mint Isten büntetése. De nem ez Isten végső szava, Ő mindig felkínálja megbocsátás, a megváltás, az élet lehetőségét.

Szó

TERMÉKENY

Kérdés
Vajon Isten mit gondolhat, amikor életemre tekint?
Mivel kapcsolatban érezhet fájdalmat?
Mi bánthatja igazságosságát? Hol van szükségem az ő irgalmára?

Hol van életemben elakadás, terméketlenség, magamba fordulás, hol termek „vadszőlőt”?

Tudtad?
Izajás próféta gyermekeinek szimbolikus nevet ad (ez nem volt szokatlan a próféták esetében), ami utal népének jövőbeli sorsára, tetteik, Istentől való elszakadásuk következményeire, a választott népet leigázó asszír hatalomra, a fogságra és a majdani szabadulásra: Seár Jasub („A maradék visszatér”) és Maher-salal-kas-baz („Rabolj gyorsan, prédálja hamar”).

Advent 1. hete – Hétfő

Kép

2. nap

Advent 1. hete – Hétfő

chagall

Izajás

Mosakodjatok meg, tisztítsátok meg magatokat,
távolítsátok el gonosz tetteiteket szemem elől!
Hagyjatok fel azzal, hogy rosszat cselekedtek,
tanuljatok jót tenni!
Keressétek a jogot,
siessetek segítségére az elnyomottnak,
szolgáltassatok igazságot az árvának,
védelmezzétek az özvegyet!
Jöjjetek, és szálljunk perbe!
– mondja az Úr. –
Ha vétkeitek olyanok is, mint a skarlát,
fehérek lesznek, mint a hó;
ha vörösek is, mint a bíbor,
olyanok lesznek, mint a gyapjú.
 (Iz 1,16-18)

 

A próféta számára alapvető tapasztalat, hogy Isten az ember után nyúl, megmentő szándékkal. Isten mindig tud új kezdetet adni, még a leglehetetlenebb helyzetben is, nem mond le rólunk, irgalma mindig nagyobb az ember bűnénél. Arra kér, hogy szakítsunk a rosszal, hogy irgalmas szeretete helyrehozhassa bennünk mindazt, amit a bűn elrontott. Az ember erre önerejéből nem képes, de Isten számára nincs lehetetlen. Nincs olyan bűn, nincs olyan seb, nincs olyan veszteség, amit ő ne tudna helyrehozni, meggyógyítani.
Isten mindig ezzel a szándékkal fordul hozzám. Nem mond le rólam. Ahol leginkább megterhelnek a bűneim, a múltam, az, amit elrontottam, aminek a negatív következményeit hordozom, Isten keze ott is meg tud érinteni irgalmával.

 

Szó
FEHÉR

 

Kérdés
Milyen érzéseket, asszociációkat kelt bennem ez a szó?
Hol tudok azonosulni magamban a „fehérséggel”?
Hol, miben élem meg, hogy piszkos vagyok?
Megtapasztaltam valamikor konkrétan, hogy Isten fehérré tudja tenni azt, ami „skarlát”?

 

Tudtad?
Izajás próféta könyvét legalább három különböző személy írta, de ez nem volt szokatlan az ókorban. Összekapcsolja őket a hasonló látásmód. Talán mester-tanítványi kapcsolat is fennállt köztük.
Az „első” Izajás nevéhez fűződik az 1-39. fejezet; a második-Izajáshoz (Deutero-Izajás) a 40-55. fejezet, ez a babiloni fogság idején keletkezett (Kr. e. 597-538); míg a harmadik-Izajás (Trito-Izajás) az 56-66. fejezeteket írta. Ebben a korban bevett szokás volt az első tekintély neve alatt összeszerkeszteni rokon témájú és szemléletű írásokat, ez nem hamisítás volt, a kinyilatkoztatás hitelessége ezzel nem sérült.

Hétfő, adventi idő, 1. hét – A Szeráfi Rend összes szentjei

Kép

letöltésA Szeráfi Rend összes szentjeinek ünnepe november 29. „Ez azok nemzedéke, akik téged keresnek Uram. Ez az igazi testvériség, mely legyőzte a világ álnokságait, Krisztus követte, s elnyerte a fölséges Mennyországot.” Ez az ünnep – hasonlóan mindenszentek ünnepéhez – nemcsak a szentté vagy boldoggá avatott, hanem a többi üdvözült testvérünk ünnepe is. Mégis kanonizált szentjeink, boldogjaink vannak előtérben, mivel ezekről biztosan tudjuk, hogy már Isten boldogító színe látásának örvendenek, sőt az erényeket hősi fokban gyakorolták.

Szent Ferenc három rendjének minden szentjei – könyörögjetek érettünk!

Szent Bonaventura Az evangéliumi szegénység védelme c. művéből

Üdvözítőnk először is azt mondja: Boldogok a lélekben szegények. Ezzel a hallgatókat meghívja a földiek birtoklásáról való tökéletes lemondásra. Másodsorban hozzáfűzi: Boldogok a szelídek. Ezzel rámutat saját akaratunk és érzésvilágunk megtagadására, mert ezek elvennék tőlünk a szelídséget és erőszakoskodóvá tennének bennünket. Harmadszor még ezt is hozzáteszi: Boldogok, akik sírnak. Ezzel a testi vágyak teljes elűzésére buzdít. Ehhez hozzáfűzi: Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, és Boldogok az irgalmasok. így serkent bennünket arra, hogy legyünk igazak és jámborak, szálljunk le mélyre embertársaink terhének viselésében. Majd mindezekhez hozzáteszi: Boldogok a tisztaszívüek, és Boldogok a békességszerzők. Ezáltal vonz bennünket arra, hogy emeljük föl szívünket, legyen tiszta, átlátszó a gondolatvilágunk, csendes és békés az érzésvilágunk. Ez a lelkület teszi tökéletessé az embert, hasonlóvá Jeruzsálemhez, melyet a béke látomásának értelmeznek. Legvégül e szavakkal zárja: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Szinte körbejár, majd visszatér a kiinduláshoz. Mert ez utóbbi adja egymagában is az összes többi foglalatát. A szegények ősatyja, Szent Ferenc, éppen ezen tanítás alapján vetette meg Regulájának elején a hármas alapot, mint életformát: „A Kisebb Testvérek regulája és élete ez: tudniillik kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent Evangéliumát, élvén engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban.” A másik hármat ajánlja, hogy vágyakozzunk utána, mert az adja meg a teljességet: „Ügyeljenek a testvérek arra, hogy legyen bennük az Ur lelke és az ő szent működése, mindig tiszta szívvel imádkozzanak Istenhez, legyenek alázatosak és türelmesek az üldöztetésben meg a gyengeségben és szeressék azokat, akik bennünket üldöznek, megszólnak és vádolnak.” Ezzel tulajdonképpen a másik hármat érinti, mert buzdít arra, hogy emeljük szívünket Istenhez, majd pedig ereszkedjünk le testvéreinkhez. Éppen ezért iktatja közbe az ellenségeink iránti türelmet. Így tehát az első három keresztre feszíti a tökéletes embert, a másik három pedig hasonlóvá teszi Istenhez, hogy így mintegy hat szeráfszárnyon a világtól elszakadjon és röptében az isteni dolgokban tartózkodjon. Nagyon is illő volt, hogy ezt a szent szegénykét, aki az evangéliumi tökéletességet a maga egészében megtartotta és tanította, Krisztus maga igazolja azzal, hogy szeráfi alakban megjelenésére méltassa és sebhelyeit, mint jeleket, reá nyomja. Illett, hogy a végső idők veszélyes homálya, ködösítése ellen nyilvánvaló jelet adjon számunkra a tökéletesség útján, és ezáltal tanítson meg bennünket arra, hogy mindegyikünk a tökéletességet válassza. De ne tanuljuk meg a tudálékos, mások fölé emelkedést, hanem a kicsinyekkel való együttérzést.

ADVENT 1. VASÁRNAPJA

Kép

1. nap

Advent első vasárnapja

chagall

Izajás

»Jaj nekem, végem van!
Mert tisztátalan ajkú ember vagyok,
és tisztátalan ajkú nép között lakom,
mégis a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!«

(Iz 6,5)

A próféta meghívása egy nagy látomásban történik. Az Istennel való találkozásban az ember meglátja méltatlanságát, tisztátalanságát, életének árnyoldalát, rejtőzködő bűneit. De ez a felismerés nem megsemmisítő. Angyal érkezik, aki parázzsal megtisztítja a próféta ajkát.

Nem vagyunk tiszták. Ez a realitás. A tisztátalanság az ember alapállapotává vált, ami megterhel, lenyom, megsebez. Advent lehetőséget ad, hogy áttekintsem életemet, lehetőséget adjak Istennek, hogy feltárja belső árnyaimat, sebzett múltamat, hogy az ő izzó parazsa, ami egyszerre fájdalmas és gyógyító, megtisztítson engem.

Szó

Tisztátalan

Kérdés

Milyen érzéseket kelt bennem ez a szó?

Mennyire szembesültem már múltam árnyaival, bűneivel? Tudok-e kiengesztelődni a múltammal? Elhiszem-e teljes valómmal Isten megbocsátását?

Tudtad?

Izajás próféta a Kr. előtti 8. században élt. Tevékenysége Kr.e. 740-735 és 701 közé tehető.
Meghívásáról ő maga számol be könyvének 6. fejezetében.

Szombat, évközi idő, 34. hét (B év utolsó napja) – Szűz Mária szombati emléknapja

Kép

A Boldogságos Szűz Mária emléknapján ujjongva köszöntsük az Urat!

Szent Proclus konstantinápolyi püspök beszédeiből

unnamedÖrvendjenek az egek, és a felhők hullassák közénk az Igazságosságot, mert megkönyörült az Úr az ő népén{n}vö. {r}Iz 45, 8{/r}{/n}. Örvendjenek az egek, mert kezdetben őket teremtette Isten, majd Ádámot is megalkotta a Teremtő a szűz földből, és ő úgy jelent meg, mint Isten barátja és bizalmasa. Örvendjenek a magas egek, mert Urunk megtestesülése által most megszentelődött a föld, és az emberi nem megszabadult a bálványáldozatoktól. A felhők pedig hullassák közénk az Igazságosságot, mert vége már Éva botlásának, és megbocsátást is nyert Szűz Mária tisztasága révén és a tőle született Istenember által. A mai napon Ádám – az ősi elvettetés után – megszabadult ama borzalmas halálos ítélet alól.

Megszületett tehát a Szűztől Krisztus, és testet öltött Isten örök terve szerint, amit ő maga is vállalt: Az Ige testté lett, és közöttünk élt{n}{r}Jn 1, 14{/r}{/n}; s ezért Isten anyja lett a Szűz. Tehát a Szűz már anya, mert ő szülte a Szentlélek erejéből megtestesült Igét, de úgy szülte, hogy szüzességét is megtartotta, így akarta az, aki ily csodálatosan született. A Szűz tehát anyja lett Isten megtestesült Igéjének, annak emberi természete szerint. Az Ige benne vette magára az emberi természetet, és megjelent köztünk a két természet egységében, a mennyei Atya bölcsessége és akarata szerint, aki jóságában csodákat művel. Test szerint közülük származik Krisztus{n}{r}Róm 9, 5{/r}{/n}, amint Szent Pál is mondja.

Olyan volt, mint amilyen most is, olyan is lesz, és megmarad, hiszen miattunk lett emberré; az emberi nem szerelmese lett emberré, azzá, ami előbb nem volt; de emberré lett, és ugyanakkor minden változás nélkül megmaradt Istennek. Miattam hasonlóvá lett hozzám; az lett, ami előbb nem volt; megtartotta viszont azt, ami volt. Tehát emberré lett, hogy magára vegye szenvedéseinket, minket pedig Isten fogadott gyermekeivé tegyen, s megadja nekünk azt az országot, amelyre bárcsak méltóvá is tenne bennünket az Úr Jézus Krisztus kegyelme és irgalma, akinek az Atyával és a Szentlélekkel dicsőség, tisztelet és hatalom, most és mindenkor és mindörökké. Ámen.

Péntek, évközi idő, 34. hét

Kép

image† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak:
„Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok, hogy mindez bekövetkezik, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Lk 21,29-33

Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú

Kép

imagesAlexandriai Szent Katalinra, a tizennégy segítő szent egyikére emlékezünk liturgikus emléknapján, november 25-én.

A hagyomány szerint Alexandriában született. Szellemi adottságokban és bölcsességben, valamint lelkierőben egyaránt ékeskedett. Maxentius császár halállal fenyegette mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár előtt keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során felismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. 305 körül szenvedett kegyetlen vértanúságot Alexandriában. Holttestét a róla elnevezett Sínai-hegyi kolostorban tisztelik.

Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.