3. nap Advent 1.hete – Kedd Izajás DAL A SZŐLŐSKERTRŐL Hadd énekeljek kedvesemről, szerelmesem énekét szőlőjéről! Szőlője volt kedvesemnek termékeny hegytetőn; körülásta, és a kövektől megtisztította, majd beültette nemes szőlővel; közepén tornyot épített, sajtót is vájt benne; és várta, hogy … Bővebben
3. nap
Advent 1.hete – Kedd
Izajás
DAL A SZŐLŐSKERTRŐL
Hadd énekeljek kedvesemről, szerelmesem énekét szőlőjéről!
Szőlője volt kedvesemnek termékeny hegytetőn;
körülásta, és a kövektől megtisztította, majd beültette nemes szőlővel;
közepén tornyot épített, sajtót is vájt benne;
és várta, hogy szőlőfürtöt teremjen, de vadszőlőt termett.
Most hát, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai,
tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!
Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele?
Amikor azt vártam, hogy szőlőfürtöt teremjen, miért vadszőlőt termett?
Most pedig hadd adjam tudtotokra, mit teszek szőlőmmel!
Eltávolítom sövényét, hadd pusztítsák el;
lerombolom kerítését, hadd tapossák össze.
Pusztává teszem:
nem metszik meg többé, és nem kapálják,
fölveri a tövis és a tüske;
és megparancsolom a felhőknek, hogy esőt ne hullassanak rá.
Bizony, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,
és Júda férfiai az ő gyönyörű ültetvénye;
jogot várt, de íme, csak visszaélés van,
igazságot, de íme, csupa jajveszékelés!
(Iz 5,1-7)
Izajás a szőlőskert hasonlatával beszél a választott népről, de ezt értelmezhetjük a saját életünkre vonatkozóan is. Ezekben a szavakban megszólal Isten fájdalma, amikor életünk terméketlenségét látja. Ő arra szánt bennünket, hogy életünk termékeny legyen, hogy vele együtt kibontakoztassuk magunkat, „megműveljük” mindazt, akik vagyunk a magunk és mások javára. Jézus is arra hív minket, hogy gyümölcsöt teremjünk, maradandó gyümölcsöt (vö.: Jn 15,16).
Advent annak az ideje is, hogy rátekintsek életemre, elvessem bűneimet, engedjem, hogy Isten keze gyomláljon, metsszen, hogy Krisztus érkezése, Isten végső kegyelme termékeny talajra találjon bennem.
Isten igazságossága nem engedi, hogy munkálkodása hiábavaló legyen. Bűneim magukban hordozzák az elsivárosodás következményét, amit az ószövetségi szemlélet úgy fogalmaz meg, mint Isten büntetése. De nem ez Isten végső szava, Ő mindig felkínálja megbocsátás, a megváltás, az élet lehetőségét.
Szó
TERMÉKENY
Kérdés
Vajon Isten mit gondolhat, amikor életemre tekint?
Mivel kapcsolatban érezhet fájdalmat?
Mi bánthatja igazságosságát? Hol van szükségem az ő irgalmára?
Hol van életemben elakadás, terméketlenség, magamba fordulás, hol termek „vadszőlőt”?