Aktuális

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony)

Kép

Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.

E mai ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.

Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot. 

„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, 
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. 
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, 
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. 
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. 
Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt. 
Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.”                                                         (Lk 1,46–55)

Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Az egész Egyházra VI. Urbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki. IX. Pius az ünnepet május 31-re helyezte, a világegyház ma is ezen a napon üli meg.

(Forrás: Magyar Kurír)

Június 24. Keresztelő Szent János születése

Kép

A pusztában kiáltónak szava

Keresztelő Jánosnak sajátos módon megszentelt születését ünnepli az Egyház. Nincs is más a szentek között, akinek a születése napját ünnepélyesen megülnénk. Megünnepeljük Keresztelő Jánosét, és megünnepeljük Krisztus Urunkét. E tény mellett szó nélkül elmenni nem lehet. De ha történetesen nem is tudjuk e tény nagy jelentőségét teljesen megmagyarázni, akkor annál inkább igyekezzünk majd nagyobb lelki haszonnal ennek a mélyére hatolni. Keresztelő Jánost egy idős, meddő asszony hozza a világra, Krisztus Urunkat pedig egy fiatal Szűz.

János apja megnémul, mert nem hiszi, hogy majd fia születik. Krisztus születését hittel fogadja a Szűz, és hite által foganja méhében. Ezzel elétek tártam elmélkedésünk témáját. Azt azonban már előre is megmondom, hogy sem tehetségünk, sem időnk nincs ennek a nagy misztériumnak minden mélységét kifürkészni, de majd jobban megtanít erre titeket a Szentlélek, aki bennetek szól, még ha én nem is vagyok köztetek. Megtanít az, aki gondolataitokat vezérli, akit a szívetekbe fogadtatok, akinek templomává lettetek.

Keresztelő János átmenet az Ó- és az Újszövetség között. Hogy ő valamiképpen ilyen határ, azt maga Urunk is megmondotta: A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig tartottak (Lk 16, 16). Az Ószövetséget személyesíti meg, de egyben ő az Újszövetség hírnöke is. Mint az Ószövetség megszemélyesítője, öreg szülőktől születik; viszont mint az Újszövetség megszemélyesítője, már anyja méhében prófétál. Még meg sem született, amikor Szűz Mária látogatásakor már ujjong anyja méhében. Már ekkor, születése előtt megkapta küldetését. Már ekkor, mielőtt meglátta volna Jézust, nyilvánvaló lett, hogy ő Krisztus előfutára. Isteni dolgok ezek, és az emberi gyarlóság mértékét meghaladják. Azután megszületik. János lesz a neve, és atyjának megoldódik a nyelve. Most nézzük a képek mögött a jelentést.

Zakariás hallgat. Elveszti hangját mindaddig, amíg meg nem születik János, az Úr előfutára, hogy megoldja a nyelvét. Hát Zakariás némasága nem rejtett jövendölés-e? Mielőtt Krisztus tanítani kezdett volna, a jövendölések mintegy rejtettek voltak, és pecséttel lezártak. De megnyílnak az ő eljövetelével. Megnyílnak, és érthetők lesznek annak eljöttével, akit megjövendöltek János születésekor. Zakariás ajkának megnyílása ugyanazt jelenti, mint amit a templom függönyének kettéhasadása Krisztus kereszthalálakor. János, ha csak önmagát hirdette volna, Zakariás ajkát ugyan meg nem nyitotta volna. Megoldódik azonban ez a nyelv, mert megszületik a szó. Jánostól kérdezték ugyanis, amikor már hirdette az Urat: Ki vagy te? (Jn 1, 19) Mire ő azt felelte: A pusztában kiáltó szó vagyok (Jn 1, 23). János a szó, az Úr pedig, aki kezdetben volt az Ige (Jn 1, 1). János a mulandó szó, Krisztus a kezdetben létező örök Ige. (Szent Ágoston)

Évközi 12. vasárnap

Kép

Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra.” Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”
Mk 4,35-41

2024. június 9. – Évközi 10. vasárnap

Kép

Abban az időben:
Jézus az ő tanítványaival elment haza. Ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még evésre sem maradt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, odamentek, hogy elvigyék őt. Az a hír járta ugyanis, hogy megzavarodott.
Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek, azt mondták: „Belzebub szállta meg”, és: „A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”
Ám ő magához hívta őket, és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn. Ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlik önmagával, akkor nem maradhat fenn, hanem elpusztul. Az erősnek házába nem törhet be senki, és nem ragadhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erőset; így viszont már kirabolhatja a házát.
Bizony, mondom nektek, hogy az emberek fiainak minden bűnt megbocsátanak, és minden káromlást, bárhogyan is káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer bocsánatot, azt örökös, bűn terheli.” (Azért mondta mindezt Jézus), mert azt terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
Közben anyja és testvérei is odaértek. Megálltak kint, üzentek érte és hívatták. Körülötte tömeg ült. Azt mondták neki: „Anyád és testvéreid keresnek téged odakint.”
Ő így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Azután végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, ezt mondta: „Íme, ezek az én anyám és az én testvéreim! Mindaz, aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám!”
Mk 3,20-35

2024. JÚNIUS 8. – A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN SZENT SZÍVE ÜNNEPEnnep

Kép

A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a Szeplőtelen Fogantatás és az istenanyaság.

Ezt az emléknapot Jézus Szentséges Szívének főünnepe után tartja az Egyház.

A fatimai jelenésekben a Szűzanya kifejezetten kérte Szeplőtelen Szíve tiszteletét, és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek. Szent II. János Pál pápa 1981. június 7-én a konstantinápolyi zsinat 1600-adik és az efezusi zsinat 1550-dik évfordulója alkalmából akarta megtenni e fölajánlást. Az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet után a Santa Maria Maggiore bazilikában hangfelvételről hangzott el a fölajánlás, melyet 1982. május 13-án Fatimában, 1984. március 25-én Rómában, és 2000. október 8-án a világegyház összes püspökeivel együtt Rómában megismételt.

A Szent Szűz Szíve iránti tiszteletünket kifejezhetjük például az elsőszombatok rendszeres megtartásával.
Érdemes tudnunk arról is, hogy az úgynevezett kettős nagykilenced azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan, egyszerre végezzük a kilenc elsőpéntek és az elsőszombatok megtartását. Ilyenkor természetesen elég az egyik napon meggyónnunk, ha közben nem követünk el súlyos bűnt. A kettős nagykilenced további bőséges kegyelmekkel jár. Végezzük minél többen rendszeresen az elsőpénteki és elsőszombati engesztelést, mert így sok kegyelmet kaphatunk önmagunk és mások számára.

Az elsőszombatok megtartásához Jézus összesen 33 ígéretet kapcsolt. Ezek közül most csak néhányat emelünk ki itt:
1. Mindent, amit a lelkek Szívemtől Anyám Szíve által kérnek, amennyiben megfelel az isteni rendnek, és ha bizalommal kérik tőlem, megadom nekik, már a kilenced ideje alatt is.
2. A családjukban egyetértés fog uralkodni, és állhatatosak lesznek az igaz hitben.
3. Az édesanyák Anyám különleges oltalmát élvezhetik, és mindent elnyernek, amit önmaguk vagy gyermekeik számára kérnek.
4. A szegények otthont és élelmet kapnak.
5. A bűnösök megtérnek, akkor is, ha a kilencedet egy másik személy végzi el értük.
6. Aki ezt a kilencedet a kegyelem állapotában végzi el, nem sérti meg többé Szívemet semmilyen súlyos bűnnel egészen haláláig, ez különösen vonatkozik a gyermekekre.
7. Az a lélek, aki őszintén megtér, elkerüli nemcsak az örök kárhozatot, de a tisztítóhely szenvedéseit is.
8. Ha a szülök, vagy bármely más családtag végzi el a nagykilencedet, egyetlen gyermekük és semmilyen más családtagjuk sem fog elkárhozni.
9. Akik elveszítették a hitüket, ismét megtalálják, és az eltévelyedettek visszatalálnak az igaz Egyházba.
10. Az egyházi rend tagjai és a szerzetesrendek tagjai hűségesek maradnak hivatásukhoz. A hűtlenek elnyerik a bűnbánat kegyelmét, és visszatérnek hivatásukhoz.
11. A szülők és az elöljárók különleges segítséget kapnak nemcsak a lelki, de az anyagi feladataikhoz is.
12. Az ítéletkor Édesanyám különleges oltalmában részesülnek.

Felajánlás Mária Szeplőtelen Szívének

Ó Mária jósággal teljes Szeplőtelen Szíve,
Mutasd meg irántunk való szeretetedet.
Ó Mária add, hogy szíved lángja leszálljon minden népre!
Mérhetetlenül szeretünk Téged!
önts szívünkbe igaz szeretetet, hogy
szívünk sóvárogjon utánad.
Ó szelíd és alázatos szívű Mária,
emlékezz meg rólunk, amikor vétkezünk.
Te tudod, hogy mi emberek bűnösök vagyunk.
A te szent és anyai szíved által
gyógyítsd meg minden lelki sebünket.
Tégy minket képessé arra,
hogy szemléljük a te anyai szíved jóságát,
és szíved lángja megtérésre vezessen minket. Ámen.

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária Szívében méltó hajlékot készítettél a Szentlélek számára. Add jóságosan, hogy a Szent Szűz közbenjárására dicsőséged templomává lehessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE – főünnep

Kép

Június 7-én, első pénteken, Jézus Szíve főünnepén egész napos szentségimádást tartunk.

Szentmisék reggel 7 órakor, délben 12 órakor és este 18 órakor lesznek.

A délben kezdődő szentmise előtt rózsafüzért, utána litániát imádkozunk.

Az esti szentmise után Jézus Szíve tiszteletére litániát imádkozunk.

Szeretettel hívjuk és várjuk a Kedves Testvéreket!

Jézus szíve Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Jézus szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezi szeretete végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét.

349 esztendővel ezelőtt, 1675. június 15-én, úrnapja nyolcadán Alacoque Szent Margit-Mária vizitációs apácának látomásban volt része, amelyben a megváltó megbízta azzal, hogy gondoskodjon Jézus Szívének ünnepéről. IX. Piusz pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette. A főünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek. Ezenkívül Jézus Szívét ünnepeljük minden elsőpénteken és június havában.

Mindenható Istenünk, dicsőítve magasztaljuk szeretett Fiad Szívét, és megemlékezünk arról, hogy mennyi jótéteménnyel mutatta meg irántunk való szeretetét. Add, hogy ajándékaid mennyei forrásából, szeretett Fiad Szívéből elnyerjük bőven áradó kegyelmedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE főünnep

Kép

Aquinói Szent Tamás műveiből

Ó, drága, csodálatos vendégség!

Isten egyszülött Fia az ő saját istenségének részeseivé akart tenni minket. Ezért fölvette természetünket, emberré lett, hogy az emberek az isteni természet részeseivé legyenek.

Ezenfelül pedig amit természetünkből fölvett, azt egészen odaadta áldozatul a mi üdvösségünkért. A kereszt oltárán ugyanis feláldozta testét az Atyának kiengesztelésünkért; vérét ontotta megváltásunk áraként és lelki újjászületésünk fürdőjének megalapítására, hogy kiszabadítson a gyászos szolgaságból, és lemossa minden bűnünket.

Hogy pedig ennek a nagy, ajándékozó, örök szeretetének emléke velünk maradjon, testét eledelül és vérét italul hagyta ránk, hogy azt a hívek magukhoz vegyék a kenyér és a bor színe alatt.

Ó, drága, csodálatos, üdvösségszerző és minden gyönyörűséggel teljes vendégség! Lehet-e valami is ennél drágább vendégség? Itt nem borjak és bakok húsát eszik, mint az Ószövetségben, hanem magát Krisztust, a valóságos Istent kapjuk eledelül. Van-e ennél a szentségnél csodálatosabb dolog?

Ez a legüdvösségesebb szentség is, hiszen eltörli bűneinket, növeli erényeinket, és szívünket teljesen eltölti mennyei adományaival.

Az Egyház áldozatként ajánlja fel élőkért és holtakért, hogy mindenki javára legyen, hiszen Krisztus mindnyájunk üdvösségére alapította.

Kimondhatatlanul édességes szentség: hiszen ebben vesszük magunkhoz minden lelki öröm igazi forrását. Annak a kitüntető jóságos szeretetnek az emlékét ünnepeljük e szentségben, amelyről Krisztus a kínszenvedésével tett bizonyságot.

Hogy e mérhetetlen szeretetével hívei szívét minél jobban betöltse, az utolsó vacsorán – amikor tanítványaival együtt ünnepelte a Húsvétot, és már az Atyához készült távozni a világból – megalapította az Oltáriszentséget. Így lett az Oltáriszentség Krisztus szenvedésének örök emlékezete, az ószövetségi előképek beteljesülése, Krisztus legnagyobb csodája, amely erőt adó vigasztalás mindazoknak, akik eltávozásán szomorkodtak.

Urunk, Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélek­kel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

Kép

Miért fontos tudnunk, hogy Isten Szentháromság?

Mi már tudjuk, hogy az élő Isten nem egyetlen személy. Ő három személynek, az Atyának, a Fiúnak, valamint a Szentléleknek egy, oszthatatlan szeretet-közössége, akit úgy hívunk, hogy Szentháromság. Azt is tudjuk, hogy Jézus nem ejtette ki ezt a szót. De beszélt az Atyáról, valamint arról, hogy Ő és az Atya egy, illetve hogy az Atyával együtt elküldik a Szentlelket. Mielőtt a mennybe ment, úgy küldte tanítványait, hogy: „Tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére!” (Mt 28,16)

Pál apostol köszöntése az őskeresztények hitvallását idézi: „Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az (Atya)Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”

A Szentháromság titkát soha nem tudjuk megérteni. Szent Ágoston szerint a Szentháromságról való beszédünk csak „szavaink csörömpölése”. Úgy vagyunk vele, mint a szomjas vándor a forrással: iszik a forrásból, felfrissül, de a forrást kiinni sohasem tudja. De nem is azért van a forrás, hogy kiigya az ember, hanem hogy éljen általa.

Azért szükséges tudnunk, hogy Isten három személy szeretet-közössége, mert az Isten személyes kapcsolatra akar lépni velünk. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy külön-külön kapcsolatban vagyunk az Atyával, a Fiúval, illetve a Szentlélekkel. Hiszen személyes kapcsolat csak személyek között lehetséges.

A három isteni Személy létének, valamint egymáshoz való kapcsolatának ismerete abban segít minket, hogy tudjuk, milyenek legyünk. Mivel Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve, az életünk lényege, egyben az egész teremtett világnak az alaptörvénye az önátadó szeretet.

Az isteni személyek nemcsak egymásnak adják át magukat, hanem nekünk is. Ezért mondja Jézus, hogy: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, örökké éljen.”

Az Atya úgy birtokolja az istenség teljességét, hogy semmit sem tart meg önmagának, hanem öröktől fogva szüntelenül odaad mindent a Fiúnak. Fiú pedig, Aki öröktől fogva születik, az istenség teljességét úgy birtokolja, hogy az Atyától kapja. Mindent elfogad az Atyától, de Ő sem tart meg semmit önmagának, hanem azonnal mindent visszaad Neki. A Fiú ebbe a szeretet-áramlatba hívott meg minket, amelybe a mi a tudatos részvételünkkel tudunk bekapcsolódni. A Fiúhoz hasonlóan mi sem önzően fogadjuk el az Atya szeretetét, hanem úgy, hogy tovább adjuk azoknak, akiknek Isten rajtunk keresztül akarja tovább adni. Így bontakozik ki a személyiségünk Isten, valamint egymás szeretetében.

A Szentháromság közösségének és egységének Éltető Lelke, a szeretet áramlása az Isteni Személyek között, a Szentlélek, isteni Személy. Vele szükséges együttműködnünk, hogy kölcsönös szeretetben, egységben éljünk az Atyával, a Fiúval, illetve egymással!

(Forrás: Pesti Ferencesek)