fr. Varga Kamill ofm: Szent László királynak vitéz lovagsága, avagy hogyan lett a pogány Vászoly unokája szenté, lovagkirállyá I. rész

St._Ladislaus

Szent László-év 2016-2017 „Január elsején kezdetét veszi a Szent László-év, amely 2017 végéig tart – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János közölte: az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és … Bővebben

    1. Szent László-év 2016-2017

„Január elsején kezdetét veszi a Szent László-év, amely 2017 végéig tart – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János közölte: az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.” – Olvastam rövid idővel ezelőtt a Magyar Idők internetes oldalán.

    1. Ki is volt valójában Szent László király?

László 1046 táján Lengyelországban született, Vladiszlav névre keresztelték. Apja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063), anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király lánya (Miciszláv anyja Judit volt, Szent István nővére), dédunokája II. Ottó császárnak. Több lánytestvére és két fiútestvére is volt. Bátyja, Géza 1074-1077-ig uralkodott. Családja száműzetésben élt Lengyelországban, hiszen Vazult István király vakíttatta meg egy sikertelen merénylet után. A történelem érdekesség, hogy István szenté avatását László mozdította elő.

László hét éves korában költözött Magyarországra, a bihari várba. Nevelője a lotharingiai származású, nagyműveltségű Leodvin püspök volt. László első felesége -kinek neve nem ismert- egy magyar főúri leány volt. Leányuk, Zvonimir horvát király felesége lett. László özvegységre jutva feleségül vette Adelhaidot, Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály lányát. Egy leányuk született: Szent Piroska, bizánci nevén Priszka, Irén (Eiréné) néven bizánci császárné, Komnenosz János, a későbbi II. Komnénosz császár (1087-1143) felesége.

Anyjától hívő lelkületet, neveltetést kapott, apjától – aki jó bajvívó volt- pedig vitézségét örökölte. Már ifjú korában megtapasztalhatta a különböző nehézségeket, hiszen át kellett élnie a testvérharcot András király és apja, Béla herceg között. Csak 22 éves volt, amikor betörtek az ország keleti részébe az úzok, vagy más néven a fekete kunok (Salamon király idejében, 1068-ban.) A Kerlés melletti csatában bátorságával kitüntette magát, hiszen üldözőbe vette az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar lányt ragadott el magával. Ez a hőstette valóságos legendával fonta körül alakját, számos templom freskóján megfestették. Testvérét Gézát is támogatta a mogyoródi csatában, ahol Salamont elüldözték, s Géza vette át az ország kormányzását (1074-1077).

1077-ben – jóllehet Salamon életben volt- a nép akaratából át kellett vennie az ország kormányzását. A Képes Krónikában így olvassuk: „Amikor a magyar nemesek meghallották, hogy a király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették.”