Nagyböjt 2. vasárnapja

Kép

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.
Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.
Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül. (Mk 9,2-10)

Kép2

Nagyböjtben nemcsak a pusztába megyünk, hogy találkozzunk Istennel, a „szeretettség” tapasztalatával, hanem a hegyre is, ahol kitárulnak Isten távlatai, ahol minden nyilvánvalóvá válik, a sejtés megtapasztalássá sűrűsödik.
A hegyen összeolvad Jézusnak mint embernek a találkozása Istennel és Jézusnak mint Istennek a találkozása az emberrel, hiszen ott vannak a tanítványok, ott van Mózes és Illés, és ott van az Atya és a Lélek. Ennek a találkozásnak égő csipkebokrában nyilvánvalóvá válik, hogy kicsoda Jézus: az Atyánál lévő és az értünk szenvedő; az Atyával együtt ragyogó és az emberrel együtt vérző.
Mi, mint Péter, extatikus élményekre vágyunk Isten megtapasztalásával kapcsolatban, testen kívüli-felüli élmények mulandó sátraira. Isten számára viszont a test az extázis. Isten „elragadtatott állapota” Jézus teste, ami az Eucharisztiában fehéren ragyog a számunkra.
A hegyről le kell jönni, mert a találkozás ragyogása, a megistenülés a test hétköznapjaiban folytatódik, valósul, hogy aztán majd minden emberi felemelődjön Istenhez Jézus feltámadásában, amit már most jelez a színeváltozás.
Arra készülünk, hogy egyszer mindnyájan elváltozunk, ragyogóvá válunk az Atya megtisztító szeretetében, mely végre bennünk is akadály és folt nélkül belülről felragyog vakító fehéren.

Jézus, aki a Tábor hegyén megmutattad emberségünket az Atya szeretetében felragyogtatva, könyörülj rajtunk!

Jézus arca a hegyen az Istennél otthon levő arca, a szeretettségtől ragyogó arc, az áttetszőség, a magunkkal való teljes azonosság arca.

XVI. Benedek pápa: A názáreti Jézus (részlet):
Ha feltesszük a kérdést, hogyan kell értelmezni a hegyet, akkor kétségkívül elsősorban a hegy általános szimbolikája áll a háttérben: a hegy, mint a fölmenetel helye – nemcsak a külső, hanem a belső felemelkedésé is; a hegy, mint megszabadulás a mindennapok terhétől, mint lélegzés a teremtés tiszta levegőjében; a hegy, amely kilátást nyújt a teremtés tág terére és szépségére; a hegy, amely belső emelkedettséget ad és megsejteti a Teremtőt. gondolatokhoz a történelem hozzáteszi a beszélő Istennek és a passiónak a tapasztalatát, amely Izsák feláldozásában érte el csúcspontját, a bárány áldozatában, amely előremutat a Kálvária hegyén végérvényesen feláldozott Bárányra. Mózesnek és Illésnek megadatott, hogy Isten hegyén kinyilatkoztatást kapjanak; most azzal beszélgetnek, aki személy szerint Isten kinyilatkoztatása.

Nemes Nagy Ágnes:
A tárgy fölött

Mert fény van minden tárgy fölött.
A fák ragyognak, mint a sark-körök.
S jönnek sorban, derengő végtelen,
fény-sapkában 92 elem,
mind homlokán hordozva mását –
hiszem a test feltámadását.

Hallgatnivaló:

Arvo Pärt: Morning star

https://www.youtube.com/watch?v=AMFaFbimoGY

Krisztus a hajnali csillag,
aki mikor ennek a világnak
éjszakája múlik,
ígéretét nyújtja szentjeinek,
mely az élet fényét hordozza,
és megnyitja számukra
az örök napot.

Irányok:

  • A mindennapok horizontális síkjából, az engem e világban tartó munkákból, ügyeimből, gondjaimból kiemelkedve hogyan tudnék felülről rátekinteni az életemre? Adjak időt, elcsendesedést magamnak a hegy-perspektívához!
  • Hol tudom megtalálni a hegy-élményt az életemben: egy csendes imádságban, egy templomlátogatásban, a Szentírásban, szó szerinti hegymászásban? Hogyan tudnám a Nagyböjtben megmászni életem hegyét?
  • Hogyan viszonyulok testi létezésemhez? Meglátom-e benne a feltámadás csíráját, áttetszőségét? Fel tudom-e emelni Isten szeretete, a Megtestesülés titka által az őt megillető méltóságra? 

Szombat, nagyböjti idő, 1. hét

Kép

Loving-enemies-1160x480† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Hallottátok a (régi) parancsot: »Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!« Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszakra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!”
Mt 5,43-48

Péntek, nagyböjti idő, 1. hét

Kép

14d† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába.
Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!” Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: „Te esztelen!”, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére.
Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat!
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.
Mt 5,20-26

Csütörtök, nagyböjti idő, 1. hét

Kép

BIG_0014580296† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót nyitnak.
Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér tőle. Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti – bár rosszak vagytok – tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót ad a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt.
Amit tehát akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a mózesi törvény és a próféták tanítása.”
Mt 7,7-12

Szent Mátyás apostol

Kép

Az apostolok Júdás helyébe választották, hogy tanúskodjék az Úr feltámadásáról. A tizenkettő közé sorolták, amint az Apostolok Cselekedeteiben olvasható (1, 15-26).

images (5)„Kijelöltek hát kettőt, Józsefet, akit Barszabbásznak vagy más néven Jusztusznak is hívtak, és Mátyást (ApCsel 1, 23)…. Ekkor valamennyien együtt imádkozva kérték: Uram, te belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg… Te, nem pedig: mi. Nagyon alkalmas pillanatban nevezik Istent a szívek ismerőjének, mert őneki kellett kiválasztania, nem másnak. Milyen biztosak voltak abban, hogy mindenképpen kell egyet választani. Ezért nem azt mondták, válassz, hanem: mutasd meg, ki a választott, kire esik választásod. Tudták ugyanis, hogy ezt Isten már előre elhatározta. Ezután sorsot vetettek. Még nem tartották ugyanis méltónak magukat a saját elgondolásuk szerint választani; ezért azt kérték, hogy valami eligazító jelet kapjanak.” (Aranyszájú Szent János)

Istenünk, te Szent Mátyást fölvetted az apostolok testületébe. Közbenjárására add, hogy szereteted boldog részeseiként eljussunk választottaid közé. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Kedd, nagyböjti idő, 1. hét

Kép

2002† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek, Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
Mt 6,7-15

Lehet-e bensőségesebb könyörgés, mint az, amire Krisztus tanított meg bennünket, aki elküldte nekünk a Szentlelket; lehet-e igazabb kérés az Atya előtt, mint az, amelyet a Fiú, az Igazság saját ajkával mondott? Mert másképpen imádkozni, mint ahogyan ő tanította, nemcsak tudatlanság, de vétek is, amikor ő maga állította és mondta: Elvetitek Isten parancsát, hogy a saját hagyományotokat érvényesíthessétek (vö. Mt 7, 9).
Úgy imádkozzunk tehát, szeretett testvéreim, ahogyan Mesterünk, maga Isten tanította. Szíves fogadtatásra számíthat az az imádság, amely Isten szavaival kéri Istent, amely mint Krisztus imája jut színe elé. (Szent Ciprián püspök)

Szent Péter apostol székfoglalása

Kép

images (4)Péter székfoglalásának ünnepét e napon Rómában már a IV. századtól megünnepelték, hogy kifejezzék a Péter apostolra alapozott Egyház egységét.

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből:

Krisztus az egész emberiségből az egy Pétert választja ki, hogy a hitre meghívott minden népnek, sőt minden apostolnak és az Egyház összes elöljárójának is élére álljon. Ezt pedig azért tette, hogy – bár Isten népében sok pap és sok pásztor van – mégis Péter kormányozza igazában mindazokat, akiken elsődlegesen Krisztus uralkodik. Szeretteim, Isten kegyessége a maga hatalmának fönséges és csodálatos részesévé tette ezt a férfit, és ha akarta is, hogy a többi vezető is ennek Péterrel együtt részese legyen, csak őáltala adta meg a többinek azt, amit nem tagadott meg tőlük.

Egy alkalommal az Úr valamennyi apostolát megkérdezte, miképpen vélekednek őróla az emberek. Ameddig az emberi tudatlanság bizonytalankodásairól számolnak be az apostolok, addig mindannyian együtt adják a választ.

Amikor azonban azt kérdezi, hogy maguknak a tanítványoknak mi a véleménye, akkor az lesz az első az Úr megvallásában, aki első az apostoli méltóságban is. Hiszen Péter mondta: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia. Jézus így válaszolt neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám (Mt 16, 16-17); vagyis azért vagy boldog, mert téged Atyám tanított erre; nem vitt tévútra semmi földi vélekedés, hiszen mennyei sugallat oktatott ki. Nem test és nem vér, hanem az nyilatkoztatott ki engem neked, akinek egyszülött Fia vagyok.

Majd Jézus így folytatta: Én is mondom neked; vagyis, amiként Atyám feltárta neked istenségemet, úgy most én is tudatom veled kiemelkedő méltóságodat: Te Péter vagy. Igaz ugyan, hogy én vagyok az elpusztíthatatlan szikla, én vagyok a szegletkő, amely egybeköti a kettőt (vö. Ef 2, 14. 20), én vagyok az az alap, amelyen kívül mást senki sem rakhat, mindazonáltal te is szikla vagy, mert az én erőm ad neked szilárdságot, hogy mindaz, ami az én hatalmam, az a részesedés által a tied és az enyém legyen.

Erre a sziklára építem Egyházamat, és az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta (Mt 16, 18). Erre az erődítményre, mondja, örök templomot építek majd, és Egyházam, ez a fenséges és egészen az égbe nyúló épület ennek a hitnek a szilárdságára épül.

Mindenható Istenünk, te Péter apostol hitvallásával sziklaalapra állítottál minket. Segíts, hogy rendületlenül helytálljunk minden viszontagságban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Nagyböjt 1. vasárnapja

Kép

Nagyböjti út Jézussal

Bevezetés

Nagyböjt ideje már az ősegyházban a keresztségre való felkészülés végső időszaka volt, illetve minden hívő számára a keresztségi fogadalom megújítására való felkészülésé. Nagyböjt elején került sor a már hosszabb ideje készülő jelöltek kiválasztására, alkalmasságuk megvizsgálására (scrutinium), a nagyhéthez közeledvén pedig a hitvallás átadásának szertartására került sor (traditio symboli). A teljes hitvallást az Úr imájával együtt csak ekkor ismerték meg a katekumenek. Az Egyháznak ezek olyan kincsei voltak, amit csak a „kiválasztottak” kaphattak meg. A nagypénteki szigorú böjti nap megtartása után pedig húsvét éjszakáján nyerték el a keresztséget. Innentől még nem viselt fehér ruhát kaptak az újjászületés jeleként, amit egy héten át, Fehérvasárnapig hordtak.
A nagyböjti vasárnapok evangéliumi részletei a katekumenátushoz illeszkedve egy olyan ívet alkottak, olyan utat mutattak, amit Jézussal bejárva eljutunk az újjászületés fürdőjéig, a feltámadásig. Ezekben megjelentek a keresztség szimbólumai: a víz, a világosság, az élet. Ennek a készületnek állomásait ma az A jelű liturgikus év vasárnapi olvasmányai őrzik, míg a B és a C évben ehhez hasonló utat járunk be ebben az időszakban.
Erre a „beavatásra”, erre a jézusi útra hívunk meg benneteket a következőkben heti elmélkedéseinkben.
Ezt a készületet szolgálják a vasárnapi evangéliumokhoz kapcsolódó gondolatok, valamint egy-egy meditációra hívó zenei részlet. Ezt egészítik ki Rembrandt Jézusról készült festményei, amelyek az ő különböző arcait mutatják meg nekünk: az elmélyült, a gondolkodó, a megfáradt, a feszült, az imádkozó Jézust. Nagyhéten pedig elmélkedéseink „besűrűsödnek”, napi rendszerességűvé válnak. Akkor Jézus utolsó hét szaváról gondolkodunk, amelyeket a kereszten mondott, imádkozott, és amik megváltásunk titkába vezetnek be minket.

Nagyböjti út Jézussal_00-1

Rembrandt van Rijn Jézus-festményeiről

A művészettörténészek egyetértenek azzal, hogy Rembrandt szakított a hagyományos Jézus-ábrázolásokkal, és egy nagyon emberi, korántsem idealizált Jézus-képet alakított ki. Rembrandt Jézusa Isten Fiának emberségét domborítja ki, arca egy zsidó emberé, amin gyakran tükröződnek erős érzelmek, vagy éppen hogy sápadt, félig elárasztja a behatoló sötétség.

Valószínű, hogy valóságos modellt alkalmazott képei elkészítésekor, egy spanyol vagy portugál származású, az amszterdami zsidó közösséghez tartozó kortársát, aki talán érdeklődött a kereszténység iránt, ezért is állhatott kötélnek. Az ő arca nemcsak ezeken a tanulmányokon jelenik meg, hanem olyan híres képeken is, mint például az Emmauszi vacsora. Rembrandt1648-tól dolgozott ezeken a tanulmányportrékon, és feltételezhető, hogy Krisztus újszerű ábrázolásának kidolgozása éppen a fentebb említett festmény kapcsán, mintegy annak előmunkálataiként értelmezhető.

 

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
A Lélek pedig azonnal a pusztába kényszerítette.
Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és
angyalok szolgáltak neki.
Miután Jánost fogságba vetették, Jézus Galileába ment hirdetvén Isten evangéliumát:
„Itt a pillanat! Közel van az Isten országa! Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek
az evangéliumban!” (Mk 1,12-15)
Kép2Rembrandt
Kidobva a pusztába. Lecsupaszodva, egyedül, minden nélkül. Egyedül az Atya szavával: „Te vagy az én szeretett fiam! Benned kedvem telik!” Végtelenül gazdagon a szeretet tapasztalatában.
A keresztény élet elején két dolog áll: az egyik a szeretet tapasztalata – megszólítva lenni az Atya szava által; a másik a választás, a döntés szükségességének tapasztalata.
„Miközben kísértette őt a Sátán.” Emberlétünkben folytonosan kísértve vagyunk. De a kísértés mindig lehetőség is a jóra, a hűségben való kitartásra. A nagyböjtben belebocsátjuk magunkat a próbatétel helyzetébe.
Feladatom megőrizni a Szót, az Atya hozzám szóló szavát, nem elszakadni tőle: „Te vagy az én szeretett fiam!” A kísértés lényege, hogy elfeledjem, elhallgattassam, meghamisítsam az Atya vallomását.
„Vadállatokkal volt együtt.” Jézus számára a puszta is új édenkertté válik, mert az Atyával való együttlét helye. Mint Dániel a tüzes kemencében és a veremben: angyalok vigyáznak rá és a vadállatok megszelídülnek. A bennem és körülöttem lévő tűz, a bennem és körülöttem lakó vadállatok nem árthatnak, ha az Istennel való kapcsolatom új édenkertjébe lépek Jézussal, aki azért jött, hogy meggyógyítson, visszavezessen oda, ahol szeretve vagyok.
Jézus, aki az emberlét pusztáját édenné változtattad, könyörülj rajtunk!
Jézus arca a pusztában az elmélyültség, a békesség, a megharcolt hűség arca és az imádságé, ami szívünkbe zárja Isten Szavát, ami megtanít, mit jelent szeretve lenni, elfogadva lenni.
 
Gisbert Greshake: Helytállás a pusztában (részlet):
Az ószövetségi Szentírás tehát ismételten kétarcúnak mutatja a pusztát. A halálnak vagy az életnek a hona. Mindenképpen az a hely, ahol eldől, hogy az ember a halált vagy az életet választja-e. Magában marad-e, a maga semmiségében, vagy Istennel keresi-e a közösséget.
A puszta mindnyájunk számára érzékelhető valóság. Mert amikor életünkben a „puszta” jelentkezik, amikor a magánytól, erőfeszítéseink eredménytelenségétől szenvedünk, amikor azon őrlődünk, hogy miért vagyunk annyira kiszolgáltatottak, annyira tehetetlenek, és az élet fáradalmai és kísértései közepette kezdünk kétségbeesni, akkor mindig választ kell adnunk arra a kérdésre: hogy vajon a magunk erejéből akarunk-e kiutat találni, vagy pedig épp itt és így Istenre bízzuk magunkat. Ugyanis ilyenkor legszívesebben a mindennapok teendőibe vagy felszínes szokásainkba menekülünk, vagy átengedjük magunkat a kétségbeesésnek és a rezignáltságnak. Pedig éppen a pusztában nyílhatunk meg Isten közelségének és szeretetének. Fölismerhetjük az istenkeresés és felebaráti szeretet lehetőségeit, megérlelődünk a szenvedések elviselésére. Így életünk „pusztája” a halál vagy az élet közötti választás színhelyévé válhat.

 

Hallgatnivaló:
Peteris Vasks: The fruit of silence

https://www.youtube.com/watch?v=SGZZNN7YkZM

A csönd gyümölcse az imádság
Az imádság gyümölcse a hit
A hit gyümölcse a szeretet
A szeretet gyümölcse a szolgálat
A szolgálat gyümölcse a békesség.
(Kalkuttai Szent Teréz)

 

Irányok:
  • Hogyan tudnék belépni belső pusztaságomba? Mit kell tennem, hogy kizárjam a külső zavaró tényezőket, hogy Isten hangjára figyelhessek? Miről kell lemondanom, miben kell visszafognom magam?
  • Minden nap elcsendesedve figyeljek az Atya hangjára magamban: „Te vagy az én szeretettem, benned kedvem telik!” Miről szól nekem ez a hang? Hol, miben gyógyít?
  • A nagyböjti út döntéssel kezdődik: kinek, minek a szavára hallgatok? Meg tudom-e újítani Isten melletti elköteleződésemet, tudatosan kimondani az őhozzá tartozás IGEN-jét?

Szombat Hamvazószerda után, nagyböjti idő

Kép

calling-of-matthew† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből (Lk 5,27-32)
Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost, aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!” A vámos erre fölkelt, és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a bűnösökkel együtt esztek és isztok?”
Jézus felelt meg nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!”

Mindenható, örök Isten, tekints ránk irgalmasan, mert gyöngék vagyunk. Nyújtsd felénk védelmező jobbodat, és oltalmazz minket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

JÉZUS KRISZTUS LEGDRÁGÁBB VÉRÉNEK TISZTELETE – HARMADIK PÉNTEKI ENGESZTELÉS

Kép

JÉZUS KRISZTUS LEGDRÁGÁBB VÉRE MENTS MEG MINKET ÉS AZ EGÉSZ  VILÁGOT !

imagesA Harmadik  pénteki  ájtatosság célja, hogy engesztelést nyújtsunk  a Szeretet Drága Vérének hűtlenségünk, hidegségünk, figyelmetlenségünk és hanyagságunk miatt, továbbá, hogy jóvátegyük a sok szentségtörést, melyet az  emberek Megváltásuk Drága Ára ellen követtek el, és, hogy engeszteljünk a világ bűneiért.  Ez a nap az Isten ellen elkövetett valamennyi bűn egyetemes engesztelésére lett kiválasztva.  Lehetőségként  kapta  a  világ  ezt  a  napot,  hogy  a  Legdrágább  Vér  érdemei  által  szabaddá  váljon  az  elkövetett bűnök következményeitől. Jézus  így  hangsúlyozta ki ennek a napnak a jelentőségét:  „Gyermekeim, a Menny   kiválasztotta   minden  hónap  harmadik  péntekét, hogy  azon  a  napon  mindenki  imádja  az én  Drága Vérem. Tegyétek naggyá ezt a napot.  Tanítsátok  meg  az  embereket  arra, hogy ezen  a napon tiszteljék és nagyra értékeljék az  én  Drága  Vérem!  Bizony  mondom  nektek,  meglátjátok  majd  az  én  Erőmet,  azon  a  napon! 
A  gyermekeim iránt érzett szeretetemből, Szent Sebeimből Drága Véremet hullajtom rátok! Mindenki,  aki  tisztelettel  imádja  Drága  Vérem,  növekedni  fog  az  én  Szeretetemben.  Az  irgalom  óceánja  mindenki előtt nyitva áll, aki életén át engeszteli és imádja a Haláltusát vívó Jézus Krisztust. Aki így él,  s azon a napon (harmadik péntek) hal meg, megmenekül a tisztító tűztől. Bárki, aki azon a napon hal  meg,  úgy,  hogy  önmagát  teljesen  odaszentelte  az  én  Drága  Véremnek,  megmenekül.  Fiam,  az  engesztelés nélkülözhetetlen a megújuláshoz. A te Istened mélységesen megbántott. Láthatod, hogy  az  ő  Szeretetének  jelében,  az  Oltáriszentségben  mennyi  sértést  kell  elszenvednie.  Az  övéi,  akiket  Drága Vére által szerzett, nem értékelik megváltásuk árát. Fiam, én vagyok a te Istened és Megváltód.  Sokan,  akikért  Drága  Véremet  ontottam  a  kárhozat  útján  járnak.  Fiam,  olyan  sokan  vannak  ezek  a  gyermekeim,  nézd,  mekkora  az  én  veszteségem!  Barnabás,  minden  embert  meghívok  az  engesztelésre! Azon a napon, mikor részt vesztek az én Szent Vérem votív miséjén, ajánljátok azt fel  nekem, engesztelésül az Oltáriszentség ellen elkövetett valamennyi bűnért. Megkérem Édesanyámat,  hogy  készítse  el  számotokra  a  Harmadik  Pénteki  Engesztelések  programját.  Bármi,  amit  Ő  mond  nektek,  az  én  óhajomnak  megfelelő.  Az  engesztelés  e  formáján  keresztül  véghezviszem,  hogy  mindenki kellő körültekintéssel legyen az Oltáriszentség  felé. Sok lélek  fog megtérni, és  sokan meg  fogják  szeretni  a  kies,  sivatagi  utat,  mely  az  üdvösség  egyedüli  útja.  Ezen  engesztelésen  keresztül  megerősítem az én kis Liliomaim hitét. Ha igennel válaszoltok erre a felhívásomra, az én Dicsőséges  Uralmam hamarosan elérkezik a földre!” 

A Legdrágább Vér irgalmazzon nekünk és az egész világnak, miként azt a Miasszonyunk is esdekli számunkra, a mi Urunk Jézus Krisztus által! Ámen.