Adventi naptár – Nyolcadik nap (December 6.)

Nyolcadik nap (December 6.)   A pásztor   A pásztorlét Jézus korában korántsem volt annyira idilli vagy romantikus, mint ahogyan a későbbi évszázadokban megjelenik. A pásztorok megvetett emberek voltak a zsidóságon belül, mivel foglalkozásuk miatt nem tudták megtartani a törvényt. … Bővebben

Nyolcadik nap (December 6.)
 
A pásztor
 
A pásztorlét Jézus korában korántsem volt annyira idilli vagy romantikus, mint ahogyan a későbbi évszázadokban megjelenik. A pásztorok megvetett emberek voltak a zsidóságon belül, mivel foglalkozásuk miatt nem tudták megtartani a törvényt. Krisztus születésének örömhíre mégis éppen nekik szólal meg először az angyal szavával. Már ez is jelzi, hogy Jézus küldetése kikhez fog szólni elsősorban: a szegényekhez, a kitaszítottakhoz, a bűnösökhöz.
De pásztornak lenni pozitív dolgot is jelent: hisz az ősatyák is pásztorok voltak, a jó király is népe pásztora, és maga Jézus is úgy nevezi magát: „Én vagyok a jó pásztor!” A gondoskodás és gyengédség képei ezek.
Jézus a pásztorok pásztora. Azoké, akiket megvetnek, kiközösítenek, akik a világ szemében nem számítanak. Ő nekem is pásztorom, főleg ahol szegény vagyok, ahol szégyellem magam, ahol kevésnek, elveszettnek érzem magam. És nekem is pásztorrá kell válnom: gyengéddé és gondoskodóvá, aki utána megy az elveszettnek.

unnamed1

Angelus Silesius:
Isten háza vagyok, és szívem szentélye
akkor a legszentebb, ha üres a mélye.
 
Hallgatnivaló:
Händel: Messiás – All we like sheep (Kórus, no. 27.)

https://www.youtube.com/watch?v=IDar_26Inrk

Szöveg:
Mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk,
mindenki a maga útjára tért;
és az Úr őrá rakta
mindnyájunk bűnét.
(Iz 53,6)
(Érdemes megfigyelni, hogy amikor a juhok tévelygéséről van szó, hogyan „tévelyegnek”, imbolyognak a szólamok, és mindegyik „a maga útjára tér”, majd a második szakasz hangvétele hogyan változik meg, amikor a bűneinket magára vevő Fájdalmak férfijáról van szó.)