Aktuális

VASÁRNAP HÚSVÉT NYOLCADÁBAN – AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA

Kép

img1

Az ünnepet kilenced készíti elő, amely az Isteni Irgalmasság rózsafüzérének elmondásából áll, 9 napon át, Nagypéntektől kezdve.

„Azt kívánom, – mondta Jézus Fausztina nővérnek, – hogy a képet (…) Húsvét után az első vasárnapon (azaz Húsvét 2. vasárnapján) ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe (49). Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége; a kegyelmek egész tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Az a lélek, aki gyónáshoz és szentáldozáshoz járul, teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól. Ezen a napon nyitva állnak Isten zsilipjei, melyeken keresztül a kegyelmek folynak. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha a bűnei skarlátpirosak lennének is (699). Az Irgalmasság ünnepe bensőmből fakadt az egész világ számára (1517) és könyörületességem mélységében van megerősítve”. (420)

„Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” (Napló 300)

„Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat!” (Napló 570)

„Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Napló 1146)

Örökké irgalmas Istenünk, te lángra lobbantod a neked szentelt nép hitét, amikor évről évre visszatér Húsvét ünnepe. Növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. Add, hogy méltóképpen megértsük, mily nagy dolog, hogy megtisztultunk a keresztvíz által, újjászülettünk a Szentlélekből, és elnyertük a megváltást Krisztus vére árán. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen

Húsvéti stációk – Találkozások a Feltámadottal

Kép

 

Húsvéti__stációk„Utad, ​Jézus, veled járjuk” — énekeljük nagyböjtben, ha keresztúti ájtatosságon veszünk részt. Utad, Jézus, veled járjuk — nagypéntekig. Aztán „a hét első napján, amikor még sötét volt”, a fájdalmak férfijának léptei olyan úton haladtak tovább, ahová az emberi szem nem lát el. Mi pedig megtorpanunk. De aztán a feltámadt Jézus újra feltűnik a láthatáron, ránk tekint, s a húsvét csendjében mellé szegődhetünk az öröm útján.

A keresztút véget ér Jézus sírbatételével, de a mi hitünk nem a halállal, hanem a feltámadással és az azt követő eseményekkel együtt teljes. Krisztus bizonyságot adott róla, hogy a szeretet cselekedetei és az alázatos béketűrés Istenben való élete ugyanis nem a halál dermedtségét és a megsemmisülést vonja maga után, hanem feltámadást egy új életre, a Lélek szerinti életre. Jézus itt járt-kelt köztünk a feltámadása után is, végül pedig elküldte nekünk a Szentlelket, hogy ne maradjunk egyedül a hazavezető úton.

Az öröm útja, e „ zarándoklat” tizennégy stációja Jézus tanítványaival való találkozásait idézik elénk, amelyekre feltámadása és mennybemenetele között került sor. 

A stációk elmélkedéseit Barsi Balázs atya írta, az illusztrációk pedig Xantus Géza művei.

Balázs atya elmélkedései innen letölthetők.

A Via Lucist – amit neveznek Világosság Útjának vagy Öröm Útjának is – Húsvét és Pünkösd között járhatjuk, imádkozhatjuk, végigelmélkedhetjük ezeket a stációkat, hogy közelebb vigyenek bennünket a Pünkösd lényegéhez, és annak következményéhez: a Lélek szerinti élethez.

A VIA LUCIS eredetéről itt találhatunk további információt. 

 

HÚSVÉTHÉTFŐ

Kép

letöltés (2)Húsvétvasárnap reggel az asszonyok sietve távoztak el Jézus sírjától. Félelemmel, de még nagyobb örömmel eltelve futottak, hogy értesítsék a tanítványokat.
Egyszerre csak Jézus jött szembe velük, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Az asszonyok odafutottak, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, és vigyétek hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába! Ott majd viszontlátnak engem.”
Az asszonyok még úton voltak, amikor néhány őr a városba ment, és jelentette a főpapoknak mindazt, ami történt. Ezek összehívták a nép vezetőit, és tanácsot tartottak. Azután sok pénzt adtak a katonáknak, és meghagyták nekik: „Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, eljöttek Jézus tanítványai, és ellopták őt. Ha a helytartó tudomást szerez a dologról, mi majd megnyugtatjuk, és kimentünk titeket.”
A katonák elfogadták a pénzt, és úgy tettek, amint kioktatták őket. Ez a beszéd a zsidóknál a mai napig el van terjedve. Mt 28,8-15

HÚSVÉTVASÁRNAP

Kép

 

Krisztus feltámadt a halálból, elsőként a holtak közül. (1Kor 15,20)

Áldott, a feltámadás örömét hozó szent húsvéti ünnepeket kívánunk egész közösségünk nevében!

sepulcro-vazio-1024x966A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!”
Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból. (Jn 20,1-9)

NAGYSZOMBAT

Kép

Lamentáció (Jeremiás siralmai): 7,30 órakor

Húsvéti vigília és szentmise, Urunk feltámadásának ünnepe: 20 órakor

Az esti szertartás a templom előtti téren tűzszenteléssel kezdődik.

Feltamadas
A hét első napján kora hajnalban az asszonyok kimentek Jézus sírjához, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is. A kő el volt hengerítve a sírtól. Bementek, de az Úrjézus testét nem találták. Még fel sem ocsúdtak meglepetésükből, amikor két férfi jelent meg mellettük, ragyogó ruhában. Ijedtükben a földre szegezték tekintetüket. De azok így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt. Emlékezzetek vissza, mit mondott nektek, amikor még Galileában járt: Az Emberfiának a bűnösök kezébe kell kerülnie, fölfeszítik, de harmadnapra feltámad.” Erre eszükbe jutottak ezek a szavak.
A sírtól visszatérve mindezt hírül adták a tizenegynek és a többieknek. Mária Magdolna, Johanna és Jakab anyja, Mária s néhány más, velük lévő asszony hozta a hírt az apostoloknak, de azok üres fecsegésnek tartották, és nem hittek nekik.
Péter azonban menten a sírhoz futott. Benézett a sírba, de csak a lepleket látta ott. Igen elcsodálkozott a történteken, és hazament. Lk 24,1-12

A ferencesek húsvéti üzenete – 2022. A HÚSVÉTI VIZSGA – Zatykó László atya OFM írása.

Szeretettel ajánljuk a Kedves Testvérek figyelmébe. 

 

NAGYPÉNTEK

Kép

crucifixion_icon1

Lamentáció (Jeremiás siralmai): 7,30 órakor

Keresztút: 15 órakor

Az Úr szenvedésének ünneplése: 18 órakor

Virrasztás

Akartok Krisztus vérének erejéről hallani? Idézzük fel tehát a tényeket, emlékezzünk az előképre, és mondjuk el, mi van az ősi írásokban.

Mózes kiadta az utasítást: Öljetek le egy egyesztendős bárányt, és vérével kenjétek meg az ajtófélfákat (vö. Kiv 12, 1-14). Mit mondasz, Mózes? A bárány vére értelmes embert meg szokott szabadítani? Bizony, úgy van, feleli ő, nem azért, mert vér, hanem azért, mert általa az Úr vérére történik világos utalás. Tehát most az ellenség még sokkal inkább visszavonul, ha meglátja, ugyan nem az előképnek ajtófélfákra felkent vérét, hanem az igazságnak csillogó vérét a hívők ajkán, a vért, amely megszenteli Krisztus templomának az ajtófélfáit.

Akarjátok-e ennek a vérnek másfajta erejét is felmérni? Szeretném tehát, ha megfontolnátok, hogy honnan serkent ki, milyen forrásból jött elő. Magáról a keresztről áradt ki; Urunknak oldalából tört elő. Ugyanis úgy mondja az Evangélium, hogy amikor Jézus meghalt, de még a kereszten függött, odalépett egy katona, és lándzsájával átdöfte oldalát, és abból víz és vér folyt ki. Az egyik a keresztség jelképe, a másik az Eukarisztiáé. A katona megnyitotta Jézus oldalát, és szentséges templomának falába rést ütött, én pedig drágalátos kincset fedeztem fel ott, és ujjongok, mert káprázatos gazdagságra találtam. Éppen így történt azzal a báránnyal is. A zsidók csak egy bárányt öltek meg, és én az áldozat gyümölcsét is felismertem.

Oldalából vér és víz … (vö. Jn 19, 34) Kedves hallgatóm, nem engedhetem, hogy elhaladj az oly nagy misztérium titkai mellett. Beszédemnek titkokat hordozó misztikus része még hátravan. Említettem, hogy a keresztséget és az Eukarisztiát jelképezi az a víz és vér. Mert ezekből hozta létre Krisztus az ő szent Egyházát, az újjászületés fürdője által és a Szentlélekből való megújulás által, vagyis a keresztség és az Eukarisztia által, amelyek szemmel látható módon Krisztus oldalából jöttek elő. Krisztus tehát tulajdon oldalából építette az Egyházat, úgy, amint Isten Ádám oldalából hozta elő annak feleségét, Évát.

Ugyanebből az okból állítja Pál is, hogy húsából és csontjaiból vagyunk (vö. Ef 5, 30), Urunk oldalára gondolva. Mert amiképpen abból az említett oldalcsontból alkotta Isten az asszonyt, ugyanúgy Krisztus a maga oldalából adta nekünk azt a vizet és azt a vért, amelyből új teremtéssel létrejött az Egyház. És amiképpen Isten egy álomba merültnek, Ádámnak nyitotta meg oldalát, ugyanígy ő is csak a halál beállta után ajándékozta nekünk ezt a vizet és ezt a vért.

Nézzétek, Krisztus milyen szorosan kötötte magához jegyesét; lássátok, milyen étellel táplál bennünket! Ugyanabból az ételből születünk újjá, és táplálkozunk is. Mert miként az édesanya a természet ösztönzésére siet magzatát tejével és vérével táplálni, úgy Krisztus is, akiket újjászül, azokat mindig táplálja is a vérével.

Aranyszájú Szent János püspök katekéziseiből

NAGYCSÜTÖRTÖK, AZ UTOLSÓ VACSORA MISÉJE

Kép

Lamentáció (Jeremiás siralmai): 7,30 órakor

Ünnepi szentmise az utolsó vacsora emlékére (lábmosás, oltárfosztás): 18 órakor

Szentmise után virrasztás.

Jézus mondja: „Új parancsot adok nektek. Szeressétek egymást, ahogy én szeretlek titeket.” Jn 13,34 

Washing-feet-wikiHúsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette övéit, akik a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora közben történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak, Karióti Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza. Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső ruháját, fogott egy vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött egy mosdótálba, és mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára kötött kendővel meg is törölte.
Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?” Jézus így felelt: „Most még nem érted, mit teszek, de később majd megérted.” De Péter tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha?” Jézus azt felelte: „Ha nem moslak meg, nem lesz semmi közöd hozzám!” Erre Péter így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” Jézus azonban kijelentette: „Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta ugyanis, hogy egyikük elárulja, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.” Miután megmosta lábukat, fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk: „Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.”Jn 13,1-15

NAGYSZERDA

Kép

Üdvöz légy, Királyunk! Tévelygéseinken csak te könyörülsz. 

imagesA betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: „Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust?” Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik.
A kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?” Ő így felelt: „Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: »Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a húsvéti vacsorát.«” A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét tanítvánnyal asztalhoz telepedett, Miközben ettek, így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!” Erre nagyon elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő így válaszolt: „Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!” Erre Júdás, az áruló is megkérdezte: „Csak nem én vagyok az, Mester?” Ő így felelt: „Te magad mondtad!” Mt 26,14-25

NAGYKEDD

Kép

Üdvöz légy, Királyunk! Engedelmes voltál Atyádnak: megfeszíteni vittek, mint leölésre a szelíd bárányt. 

800px-simon_ushakov_last_supper_1685
Az utolsó vacsorán Jézus mélyen megrendült lelkében, és újból kijelentette:
„Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárul engem.” Erre a tanítványok tanácstalanul egymásra néztek, mert nem tudták kiről mondta ezt.
A tanítványok közül az egyik, akit Jézus szeretett, a vacsora alatt Jézus mellett ült. Simon Péter intett neki: „Kérdezd meg, kiről beszél?” Ő Jézushoz fordult, és megkérdezte: „Uram, ki az?” Jézus így felelt: „Az, akinek a bemártott falatot adom.” Ezzel bemártotta a falatot (a tálba) és karióti Júdásnak, Simon fiának nyújtotta. A falat után mindjárt belé szállt a sátán. Jézus ennyit mondott neki: „Amit tenni akarsz, tedd meg mielőbb!”
Az asztalnál ülők közül senki sem értette, miért mondta ezt neki Jézus. Egyesek azt hitték, hogy – mivel Júdásnál volt a pénz – Jézus megbízta: „Vedd meg, amire szükségünk lesz az ünnepen!” Mások pedig (azt gondolták), hogy adjon valamit a szegényeknek. Miután Júdás átvette a falatot, azonnal kiment. Éjszaka volt.
Júdás távozása után Jézus ezeket mondta: „Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten is megdicsőült benne. Ha pedig az Isten megdicsőült benne, az Isten is meg fogja öt dicsőíteni önmagában, sőt hamarosan megdicsőíti. Gyermekeim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Keresni fogtok engem, de amint a zsidóknak megmondottam, most nektek is megmondom: ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.”
Erre Simon Péter megkérdezte: „Uram, hová mégy?” Jézus így válaszolt: „Ahová én megyek, oda most nem jöhetsz velem, de később követni fogsz.” Péter azonban erősködött: „Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet is odaadom érted,” Jézus ezt felelte neki: „Életedet adod értem? Bizony bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.” Jn 13,21-33.36-38

NAGYHÉTFŐ

Kép

Üdvöz légy, Királyunk! Tévelygéseinken csak te könyörülsz.

6a00d8345310da69e201b7c7ff5296970b-600wiHat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit Jézus feltámasztott a halálból. Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére Márta felszolgált, Lázár pedig ott ült Jézussal a vendégek között.
Mária pedig vett egy font illatos, drága nárdusz-olajat, megkente vele Jézus lábát, majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai közül az egyik, aki elárulni készült őt, a karióti Júdás, megszólalt: „Miért nem adtuk el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem osztottuk szét a szegények között?” Ezt azonban nem azért mondta, mintha gondja lett volna a szegényekre, hanem mert tolvaj volt; ő kezelte a pénzt, és az adományokat ellopkodta.
Jézus azt mondta neki; „Hagyd békén őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek, én azonban nem leszek mindig veletek.”
A zsidók közül sokan megtudták, hogy Jézus Betániában van, és odamentek nemcsak Jézus miatt, hanem hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halálból. Ekkor a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mivel miatta a zsidók közül sokan hittek Jézusban. Jn 12,1-11