Aktuális

A föláldozott Bárányról

Kép

A föláldozott Bárányról

A próféták sokat fölfedtek a húsvéti misztériumból, vagyis Krisztusból -, dicsőség néki örökkön örökké. Ámen. (Jel 5,13) Lejött a mennyből a földre a szenvedő emberekért; a Szűz méhében emberséget öltött, emberként jött a napvilágra; magára vette a szenvedő ember fájdalmát a szenvedékeny test által, ezzel a testi szenvedés kártékonyságát megszüntette, lelkével pedig – mely meg nem halhatott – a gyilkos halált megölte.

Mint bárány evezették, mint juhot levágták, minket – mintegy Egyiptomból – megmentett a világ bűvöletéből, megóvott az ördögnek rabszolgaságától – mintegy Fáraónak kezétől, lelkünket saját Lelkével, testünk tagjait pedig saját vérével megpecsételte.

Megzavarta a halált és megríkatta az ördögöt, akárcsak Mózes a Fáraót; a gonoszságot letiporta, s – mint Mózes Egyiptomot – a jogtalanságot meddőségre ítélte.

Minket kiragadott a szolgaságból a szabadságra, a sötétségből a fényre, a halálból az életre, a zsarnokságból az örök birodalomba; új papsággá tett és kiválasztott néppé mindörökre. Ez a mi üdvösségünk húsvétja.

Sokakban sokat elszenvedett; Ábelben megölték, Izsákban gúzsba kötötték, Jákobban elbujdosott, Józsefben eladták, Mózesben kitett, a bárányban megkötözték, Dávidban üldözték, a prófétákban pedig meggyalázták.
A Szűzben testté lett, a fára függesztették, a földbe hantolták, és holtából föltámadva a mennyek magasába szállt.

Ő a szavasincs  bárány; ő a leölt bárány; ő ki Máriától, a szépséges anyajuhtól született; ö, kit a nyájból kifogtak, a vágóhídra vonszoltak, este föláldozták, éjjel eltemették; a fán meg nem törték, a földben föl nem oszlott; holtából föltámadott, a sír mélyébe hullott embert pedig föltámaszotta. (Mileton szárdeszi püspök – fordította Szedő Dénes OFM)

Nagyböjt 4. vasárnapja

Kép

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: „Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.

Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd nyilvánuljanak ki tettei, hogy Isten szerint cselekedte azokat.” (Jn 3,14-21)

Éjszaka.
A kérdések, a vívódások, a keresések ideje.
A válaszok, a felismerések, a rádöbbenések ideje.
„Úgy szerette Isten a világot…” Milyen jó lenne egyszer valóban meghallani Jézusnak ezt a szavát, annak teljes mélységében! Hiszen milyen is ez a világ? Isten ellen lázadó, Istent káromló, őt semmibe vevő, vele ellenséges világ. A gonoszok, az erőszaktevők, a hiteltelenül élők, a képmutatók, a számítók, a pénzsóvárok világa. Isten mégsem utasítja el, sőt szereti. Amikor Jézus az ellenségszeretetről beszél, Istenről beszél.

És ebben a szeretetben helye van bűnösnek és áldozatnak, farizeusnak és vámosnak, a másokkal nem törődőnek és az üldözöttnek, a háborús bűnösnek és a kiirtottnak, vallásosnak és istentagadónak. Milyen jó lenne felnőni Isten szeretetének mértékére!

Nikodémus, a farizeus erről kap tanítást és erre kap meghívást. Talán ez a nagylelkűség, „nagyszívűség” hiányzik a mi vallásosságunkból is, ami mindig méricskél, ítélkezik, ami oly gyakran teljesítménycentrikus és örömtelen. Ezt mind el kellene engednem, és csak hinnem Jézusban. Ráébredni, hogy nem vagyok elítélve, Jézus „oda lett adva” értem, nincs mitől félnem, nem kell bűntudatban élnem. Isten ajándéka ingyenes és nagylelkű, nem akar rajtam bosszút állni, nem akar halálra vagy kárhozatra adni. Az örök életet, az igazi életet, a teljességet szánja nekem. És ha gonosztevő vagyok is, Jézus épp énmellettem haldoklik a kereszten, nem véletlenül került mellém, hanem azért, hogy éppen engem megmentsen.

Jézus, aki az éjszakai beszélgetésben feltártad nekünk az Atya szeretetét, könyörülj rajtunk!

Jézus arca az éjszakában az Atya szeretetét tükröző arca, az értünk adottság arca.

(Kardos Csongor OFM)

„Tiszta szívet teremts bennem, Isten”

Kép

A Szentírásban hét zsoltárt találunk, melyek központi gondolata a bűnbánat és a bocsánatért könyörgés. A húsvét ünnepéig előttünk álló hetekben ezek a zsoltárok segíthetik húsvéti készületünket.

A 6., a 31., a 37., az 50., a 101., a 129. és a 142. zsoltár úgynevezett bűnbánati zsoltár – közös vonásuk, hogy tartalmuk alázatos bűnvallomás, mélységesen átérzett bánat és bizalom az Isten irgalmában. A nagyböjti szent időben a szentírási versek segíthetnek imádságainkban, hogy megtérjünk, és zarándokutunkon napról napra közelebb kerüljünk az Úrhoz. A zsoltárok közül a legismertebb az 50., az úgynevezett Miserere zsoltár, mely nemcsak a nagyböjti, hanem az évközi időben is minden pénteken a reggeli dicséret első zsoltára. 

A 7. századtól a nagyböjtben gyakorlattá vált a hét bűnbánati zsoltár imádkozása, a zsolozsma függelékeként előírás volt, és a felkészülés negyven napján mindet elimádkozták, majd e kötelezettség a liturgikus reformmal megszűnt.

A bűnbánati zsoltárokat az év bármely napján imádkozhatjuk, mivel kiválóan alkalmasak arra, hogy közvetítsék a lélek érzelmeit, és közelebb visznek Istenhez. Most mindegyikből egy-egy verset idézünk, mely részek – bízunk benne – arra sarkallnak, hogy a zsoltárokat egészében is elimádkozzuk és átelmélkedjük.

Az alábbiakban a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat Káldi-Neovulgáta fordításából idézünk. 

Zsolt 6,3
Könyörülj rajtam, Uram, mert erőtlen vagyok,

gyógyíts meg, Uram, mert csontjaim remegnek.

Zsolt 31(32),8
Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét,

s akinek lelkében nincsen csalárdság.

Zsolt 37(38),22–23
Ne hagyj el engem, Uram,

én Istenem, ne távozzál el tőlem!
Siess segítségemre, Uram, én szabadítóm!

Zsolt 50(51),11–13
Fordítsd el bűneimtől arcodat,

töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, Isten,
s az erős lelket újítsd meg bensőmben!
Színed elől ne vess el engem,
szent lelkedet ne vond meg tőlem!

Zsolt 101(102),2–3
Uram, hallgasd meg imádságomat,

és kiáltásom jusson eléd.
Ne fordítsd el tőlem arcodat soha,
amikor engem szorongatás ér;
hajtsd hozzám füledet,
amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.

Zsolt 129(130),5-6
Benned bízom, Uram. Lelkem bízik az ő szavában,

várja lelkem az Urat,
jobban, mint az őr a hajnalt.

Zsolt 142(143),6
Kitárom feléd kezemet,

lelkem utánad eped, mint a szomjas föld.

(Forrás: Magyar Kurír)

Elsőszombat – Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete

Kép

Az elsőszombat, a hónap első szombatja, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-tiszteletének napja.
A Szűzanya 1925. december 10-én Lúciának, a fatimai látnoknak megmutatta tövisekkel övezett szívét és így szólt:

„Hirdesd nevemben a világnak, hogy megígérem: ott leszek az üdvösséghez szükséges kegyelmekkel mindazok halálos ágyánál, akik 5 egymást követő hónap első szombatján meggyónnak, megáldoznak, elimádkozzák a rózsafüzért és egy negyed óráig társamul szegődnek az elmélkedésben.”

A Szent Szűz Szíve iránti tiszteletünket kifejezhetjük például az elsőszombatok rendszeres megtartásával.

Érdemes tudnunk arról is, hogy az úgynevezett kettős nagykilenced azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan, egyszerre végezzük a kilenc elsőpéntek és az elsőszombatok megtartását. Ilyenkor természetesen elég az egyik napon meggyónnunk, ha közben nem követünk el súlyos bűnt. A kettős nagykilenced további bőséges kegyelmekkel jár. Végezzük minél többen rendszeresen az elsőpénteki és elsőszombati engesztelést, mert így sok kegyelmet kaphatunk önmagunk és mások számára.

ELSŐPÉNTEK – EGÉSZ NAPOS SZENTSÉGIMÁDÁS

Kép

Templomunkban március 1-jén pénteken egész napos szentségimádás lesz.

Elsőpéntek – Jézus legszentebb Szíve tiszteltének napja. Alacoque Szent Margit vizitációs nővér a XVII. században fölszólítást kapott az Úr Jézus Krisztustól, terjessze Jézus Szíve tiszteletét, és minden hónap első péntekén járuljon szentáldozáshoz.

Az Úr külön ígéretet fűzött a kilenc, egymást követő első péntek megtartásához  A nagykilenceddel kapcsolatos ígéret így szól: „Szívem határtalan irgalmasságában megígérem neked, hogy Szívem mindenható szeretete megadja a végső bűnbánat kegyelmét mindazoknak, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekjén megáldoznak. Nem halnak meg kegyelem nélkül, se a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”. Mit kell hát tenni? Kilenc egymás utáni első pénteken megáldozni.

Az elsőpéntek megtartásának hagyományos formája a minden hónap első péntekén való szentáldozás, és ha szükséges, akkor szentgyónás elvégzése.

Jézus 12 ígérete azok javára, akik hittel szeretik, tisztelik és szolgálják az Ő isteni Szívét.

  1. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket.
  2. Családjaiknak megadom a békét.
  3. Minden bánatukban megvigasztalom őket.
  4. Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
  5. Minden vállalkozásukat megáldom.
  6. A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
  7. A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
  8. A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
  9. Megáldom a házakat, ahol Szívem képét kifüggesztik.
  10. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
  11. Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.
  12. Mindazok, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekjén megáldoznak, azok nem halnak meg kegyelem nélkül, se a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.

Assisi Szent Klára imája Krisztus Öt Szent Sebéhez

Kép

Ezt az imát Szent Klára Szent Ferenctől, mint mestertől tanulta meg, és naponta elimádkozta.

Imádság és dicsőítés az Üdvözítő jobb kezéhez

Dicsőség és dicséret legyen néked szentséges jobb Kezed sebéért, Uram Jézus Krisztus. Ezen szent seb által engedd el minden bűnömet, amit ellened vétettem: gondolattal, szóval és cselekedettel, amikor hanyag voltam szolgálatodban, amikor romlott testem gyönyörködött akár aludtam, akár ébren voltam. És tiszteletreméltó szenvedésed által add meg nekem, hogy a te legkegyesebb halálodat és szentséges sebeidet méltóképpen emlékezetemben tartsam, és a te bőkezűségedből testem megfegyelmezésével neked örökké hálát adjak. Aki élsz és uralkodol, örökkön-örökké. Ámen.

Imádság: Miatyánk… Üdvözlégy…

A bal kézhez

Dicsőség és dicséret legyen néked a te bal Kezed szentséges sebéért, édességes Jézus Krisztusom. Ezen szent seb által könyörülj rajtam, és változtasd meg bennem mindazt, ami neked bennem visszatetsző. Add meg nekem a győzelmet gonosz ellenségeiddel szemben, hogy a te erőddel legyűrhessem őket. És a te legkegyesebb halálod által szabadíts meg engem a jelen és az eljövendő élet minden veszedelmétől, és tégy méltóvá engem dicsőségedre a te országodban. Ámen.

Imádság: Miatyánk… Üdvözlégy…

A jobb lábhoz

Dicsőség és dicséret legyen néked szentséges jobb Lábad sebéért, édességes Uram Jézus Krisztus. Ezen szent seb által engedd meg nekem, hogy bűneimért méltó penitenciát tartsak, és a te legkegyesebb halálod által könyörögve kérlek, hogy engem, a te szolgálódat éjjel és nappal őrizz meg a te akaratodban, és ragadj ki engem a lélek és a test minden veszedelméből, és lelkemet azon a rettenetes napon fogadd be a te hűségedbe és irgalmadba, és vezess el az örökké tartó boldogságra. Ámen.

Imádság: Miatyánk… Üdvözlégy…

A bal lábhoz

Dicsőség és dicséret legyen néked szentséges bal Lábad sebéért, legkegyesebb Uram Jézus Krisztus. Ezen szent seb által add meg nekem a teljes búcsút, hogy segítségeddel méltó legyek megszabadulni a büntető ítélettől. És a te szentséges halálod által kérlek téged, legkegyesebb Jézus Krisztus, hogy azon a napon, mielőtt e földi életből eltávozom, édességes tested és véred szentségét bűneimnek igazi gyónásával és tökéletes penitenciával, lelkem-testem tisztaságával és a szentolaj kenetével méltó legyek fogadni, és így elnyerni az örök üdvösséget. Ámen.

Imádság: Miatyánk… Üdvözlégy…

Az oldalsebhez

Dicsőség és dicséret legyen néked szentséges Oldalad sebéért, jóságos Uram Jézus Krisztus. Ezen szent seb és szentséges irgalmad túlcsordulása által, melyet egykor megmutattál Longinus katonának, ki oldaladat megnyitotta, most pedig nekünk, mindnyájunknak: könyörögve kérlek, legkegyesebb Jézusom, hogy amint te engem a keresztség által az eredeti bűntől megtisztítottál, úgy a te drágalátos véred által, mely ma az egész földkerekségen feláldoztatik és vétetik, szabadíts meg engem minden jelen és jövendő bajtól, és keserves kínhalálod által adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, hogy téged teljes szívből, teljes lélekkel, minden erőmből szeresselek. Erősíts meg engem a jócselekedetekben, és add meg nekem a végső állhatatosságot a te szent szolgálatodban, hogy neked tökéletesen kedvedre legyek most és szünet nélkül. Ámen.

V: Istenemnek öt szent sebe, 
F: Legyen lelkemnek gyógyszere.V: Krisztus, tőlem sebeiddel 
F: A pusztítót távolítsd el.V: Öt sebeddel, Krisztus, nékem 
F: Add meg a te békességed.

Könyörögjünk!

Mindenható örök Isten, ki az emberi nemet Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak öt sebével váltottad meg, add meg a téged kérőknek, hogy akik ezen sebeket naponta tisztelik, az ő drágalátos vére által a hirtelen haláltól és az örök kárhozattól megmenekülhessenek, ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

Hitünk „iskolája”

Kép

Pilinszky János – Hitünk „iskolája”

A nagyböjti időszak, végén Jézus kereszthalálával és föltámadásának dicsőségével, az egyházi év legfontosabb fejezete. Hitünk legélesebb kontrasztjait egyesíti magában, s oldja fel végül valamennyiünk feltámadásának reménységében.

Bűn és lemondás, szenvedés és öröm, halál és föltámadás: hitünk és életünk minden színe jelen van itt, s méghozzá a maga teljességében, legtelítettebb állapotában. A szenvedés itt kapja meg végérvényes jelentését a bűn rettenetes valóságával való összefüggésében. Eszerint a lemondás egyszerre jelenti az öröm és a szenvedés iskoláját. Ha nem volna szenvedés, talán örökre megmaradnánk a bűn állapotában. De a csapások kimozdítanak a rosszból. Ezért beszélhetünk a Janos Pilinszkyszenvedés kegyelméről, s a szenvedésről, mint az igazi öröm kezdetéről.

Ugyanakkor a szenvedés sokkalta intenzívebb valami, semhogy a legmélyebb hit is e földön megfoszthatná realitásától. A szenvedés elől a hívő éppúgy nem térhet ki, mint a hitetlen. A hit a szenvedéseknek csupán vállalásában, elviselésében lehet segítségünkre.

A lemondás így a szenvedések iskolája, a szenvedés viszont – kisegítve a bűnből – az igazi örömre készít fel bennünket.

A kereszténységben minden az öröm felé mutat, az örömöt szolgálja – anélkül, hogy elhalványítaná az odavezető út valóságát. Öröm és szenvedés, halál és föltámadás, mind-mind reális. De az öröm, a végső keresztény öröm valósága mégis a leghatalmasabb. A többi mind egyedül érte van. Nélkülük tán örökre megmaradnánk a bűn állapotában, soha nem jutnánk el az örömig (ahogy egyes keresztény írók szerint az a bűnös, ki már nem is szenved bűnei terhétől, tulajdonképpen már itt a földön a kárhozat állapotában leledzik).

Ebből azonban két dolog következik. Az egyik: hogy a keresztény szenvedés semmiképp se öncélú. A másik: hogy sose az az igazi szenvedés, amit magam róvok ki magamra, hanem az, amit épp akaratom ellenére sikerül minél tűrőbben a kegyelem segítségével elviselni. De még ez esetben sem önmagáért, mert ez még sokkal inkább szólna természetfeletti aspirációim, mint emberi természetem ellen.

A kereszténység lényege szerint az öröm végtelenjének reménysége. A szeretet teremtő valóságába kívánunk mindannyian eljutni – a bűn riasztó egyformaságából, stagnáló ürességéből, elviselhetetlen kilátástalanságából. S erre nincs más mód, mélyebb, reálisabb, s ugyanakkor vigasztalóbb út, mint az, amit a liturgikus év az elkövetkezendő hetekben – évről évre – elénk tár.

Ha egyszer valóban elindulnánk ezen az úton?

(Új Ember, 1967. február 19.)

Gyűjtés a ferences iskolák javára

Kép

2022. február 25-én, a vasárnapi szentmisék perselyadományait a ferences rend által fenntartott oktatási-nevelési intézmények számára gyűjtjük.

A rendtartomány jelenleg 5 közoktatási intézménnyel rendelkezik: Szentendrei Gimnázium, Esztergomi Gimnázium és Kollégium, Szent Angéla Iskola, Testvérkék Óvoda, Autista Segítő Központ, valamint 2 felsőoktatási intézmény fenn­tartója.

Iskoláinkra úgy tekintünk, mint az emberség, a keresztény hit, valamint a ferences lelkiség továbbadásának és megőrzésének helyére, nem utolsó sorban mint új hivatások bölcsőjére.

Ezért is hálásan köszönjük minden Kedves Testvérünk imádságát, erkölcsi és anyagi támogatását.

Városmisszió Zalaegerszegen

Kép

Zalaegerszegen a városi plébániák, az iskolalelkészség és a Családkapocs Egyesület összefogásával ez év őszén Haza Feléd elnevezésű Városmisszió kerül megrendezésre, amelynek célja annak elősegítése, hogy minél többekhez eljuttassuk az Evangélium örömhírét, minél többen találkozhassanak Jézussal, és befogadják Őt. Az összefogás célja, hogy a katolikus értékrendet a templomok falain kívül is megismertessék az emberekkel.

                Ima a Városmisszióért:                                                                           Havonta Taizé-i imaóra