Szeretettel köszöntelek Téged a
Ratzinger Olvasókör
nevű hittan csoportban.

P. Kercza Csaba Asztrik OFM, Asztrik atya vagyok.

A Zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templom papjaként kaptam a felkérést plébánosomtól, P. Kis Kornél OFM atyától, hogy az idei tanévben, itt a plébánián hozzak létre egy felnőtt hittancsoportot.

A CSOPORT CÉLJÁRÓL

Ennek az olvasókörnek és felnőtt hittan csoportnak célja, hogy a jelentkezők személyes érdeklődési témáinak szem előtt tartásával egy tanéven át (2025/26) foglalkozzunk Joseph Aloisius Ratzinger és Őszentsége, XVI. Benedek pápa írásaival.

Azzal a szándékkal hívom létre ezt a csoportot, hogy megismerjük azt a szellemi horizontot, ahogy az egyház főpapja teológusa, bíborosa és egyházfője látta a bennünket is foglalkoztató témákat a hit és vallás területén.

Távlati cél, hogy olvasmányaink és megbeszéléseink segítsék elő:

• a szellemi tér-látásunkat, alakzati gondolkodásunkat,
• a hitvédelmi képességeink fejlődését,
• az apologetika művészetében való jártasságunkat.

A CSOPORT KERETEIRŐL

Időpont:

A csoport alakuló-ülése: 2025. 10. 15. szerda, 19.00.

Témája: Ekkor szeretném összegyűjteni azokat a témákat, melyek titeket érdekelnek.

Majd tematizálom és megkeresem a hozzá legközelebb álló idézeteket J. A. Ratzinger írásaiban.

Csoport alkalmak:

Itt láthatjátok a tervezett időpontokat Karácsonyig.

Kéthetenként lenne a találkozó.

NB! Kivéve a 3. alkalmat. Akkor szentévi zarándoklaton leszek. Egy héttel hamarabb van a találkozónk, utána viszont csak 3 hétre találkozunk újra, majd folytatjuk a periódust.

1. 2025. 10. 15. szerda, 19:00-20:30
2. 2025. 10. 29. szerda, 19:00-20:30
3. 2025. 11. 05. szerda, 19:00-20:30
4. 2025. 11. 26. szerda, 19:00-20:30
5. 2025. 12. 10. szerda, 19:00-20:30

Helyszín:

Jézus Szíve Ferences Plébánia hittanterme

Zalaegerszeg Gasparich M. utca 1.

További részvételi lehetőség:

Még gondolkodom, hogy esetleg a Taems-ben vagy itt a gmailban, hogyan tudnánk digitális platformra is nyitni, hogy senki ne maradjon le egy alkalomról sem azért, mert nem tud eljönni.

A CSOPORT MŰKÖDÉSÉRŐL

A Ratinger Olvasókör célja az Ő műveinek és gondolkodásmódjának megközelítése, szemléletének megértése és lehetséges követésének megnevezése.

Ratzinger, szellemi horizontján feltűnnek nagy szellemtörténeti óriások nevei, Platon, Origenész, szent Ágoston, szent Bonaventura és sokan mások, főként az egyháztanítók közül találkozhatunk jelentős személyiségekkel.

Ratzinger a szellemi teljesítményt és a lelki életet sohasem választotta szét vagy állította szembe egymással. Ezt vallottak:

„Ha már tudunk valamit az igazságról, nem viselkedhetünk úgy, mintha nem tudnánk.”

Ezzel jelezte a szellemi és erkölcsi becsületesség egységét, akár a fehér vértanúságot is magáénak vallva.

Tájékozódásképpen, íme XVI. Benedek pápaságának dokumentumai időrendi sorrendben a Katolikus Egyház honlapján:

Magyar Katolikus Egyház | Dokumentumtár

Magyar Katolikus Egyház | Köszöntő szavai megválasztása után

A csoport működésének keretei:

• Imádság 5 perc
• Téma-horizont Ratzinger műveiben 5-10 perc (Asztrik atya)
• Olvasmányélmény-beszámoló (fejenként 5 perc)
• Kérdésfelvetés és beszélgetés (kiegyenlített hozzászólásokkal)
• Elcsendesedés
• Záró kör: 3-5 mondat. (Mit viszel magaddal? Mit világított meg számodra a mai alkalom? Miben adott új látásmódot, amit hallottál, megértettél?)

A csoport eredményes működése érdekében szeretettel kérem, hogy mindenki igyekezzen a kiküldött szemelvényeket elolvasni, és szellemi kapcsolatba kerülni a leírtakkal.

Aláhúzhatod benne a lényegesnek ítélt részeket, valamint kérdést is fogalmazz meg arról, ami nem volt egészen világos.

Ez utóbbi a legfontosabb, hiszen semmilyen körülmény nem indokolja, hogy Ratzinger írásait első olvasásra megértsük. Azért vagyunk együtt, hogy közösen elsajátítsuk azt a hozzáállást, ami a lehető legjobban elősegíti e szellemóriás életteli hagyatéka megértését.

Hálásan köszönöm a jelentkezésedet!

Asztrik atya

UI.: Ha szeretnél reagálni a levélre, akár visszajelzésként, akár kérdésként, ezekkel a gondolatokkal indulhatnánk:

• Mi lenne a te személyes témád, melyet szívesen megvizsgálnál J. A. Ratzinger írásain keresztül?
• Melyik célkitűzés szólított meg leginkább? (Pl. apologetika, szellemi tér-látás, erkölcsi becsületesség)
• Milyen formában vennél részt szívesebben – személyesen vagy digitálisan?

„Síró fiaitól és testvéreitől körülvéve, az a legszentebb lélek eloldódott a testtől, és beleveszett a ragyogás mélységébe, a test pedig elszenderült az Úrban. Tanítványainak egyike pedig – egyáltalán nem átlagos hírű ember – látta a szentséges atya lelkét mint egy hold nagyságú és a nap ragyogását felülmúló csillagot, a nagy vizek fölött egy hófehér felhőcskén felfelé vitetve, egyenes úton az égbe szállni.” (Celanói Tamás: Boldogságos Ferenc atyánk élete, Rövidebb életrajz)

A ferences rend alapítója 1226. október 3-án adta vissza lelkét a Teremtőnek. A ferencesek azóta a világ minden részén megemlékeznek Szent Ferenc boldog haláláról, Tranzitusáról.

A dalmáciai Stridonban született 340 körül. Rómában tanult, ott is keresztelkedett meg. Aszkéta életet élt. 373-ban Jeruzsálembe indult, de Antiochiában megbetegedett. A chalkiszi sivatagban a remeték életét élte, 379-ben pappá szentelték. Rómába visszatérve Szent Damazusz pápa titkára lett, itt kezdte latinra fordítani a Szentírás könyveit, és előmozdította a szerzetesi életet. 385-ben elhagyta Rómát, Betlehemben telepedett le, azonban továbbra is tevékenyen kivette részét az Egyház gondjaiból. Sok művet írt, főként Szentírás-magyarázatokat. Betlehemben halt meg 420. szeptember 30-án.

Szent Jeromos áldozópapnak Izajás próféta könyvéhez írt magyarázatainak előszavából:

Teljesítem kötelességemet Krisztus parancsainak engedelmeskedve, ahogyan ő mondja: Vizsgáljátok az írásokat (Jn 5, 39), és: Keressetek, és találtok (Mt 7, 7), nehogy azt kelljen hallanom, amit a zsidóknak mondott: Tévedtek, mert nem ismeritek sem az írásokat, sem az Isten hatalmát (Mt 22, 29). Ha ugyanis Pál apostol szerint Krisztus az Isten ereje és Isten bölcsessége, és aki nem ismeri az írásokat, az nem ismeri Isten erejét és bölcsességét sem, akkor, aki nem ismeri az írásokat, az Krisztust sem ismeri.

Ezért azt a családatyát szeretném utánozni, aki kincseiből újat és régit hoz elő; meg azt a menyasszonyt, aki az Énekek énekében így beszél: Gyümölcsöt, frisset és régit is tettem el neked, kedvesem (vö. Én 7, 13). Úgy akarom tehát Izajást magyarázni, hogy őt ne csak mint prófétát, hanem mint evangélistát és apostolt is bemutassam, ő ugyanis így nyilatkozik magáról és a többi evangélistáról: Milyen szép annak lába, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet (Iz 52, 7). Isten is úgy hívja meg őt, mint egy apostolt, ezzel a kérdéssel: Kit küldjek el? Ki megy el ehhez a néphez? Mire a próféta így válaszolt: Itt vagyok, engem küldj el! (Vö. Iz 6, 8) 

Istenünk, te Szent Jeromos áldozópap lelkébe bensőséges szeretetet oltottál a Szentírás iránt. Add, hogy egyre több erőt merítsünk igédből, és megtaláljuk benne az élet forrását. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Tudnunk kell, hogy az „angyal” szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazának ezek a szellemi lényei ugyanis természetük szerint mindig szellemek, viszont egyáltalán nem mindig lehet angyaloknak nevezni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb jelentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük angyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak.

Ezért van az, hogy a Boldogságos Szűz Máriához nem akármelyik angyalt, hanem Gábor főangyalt küldte Isten: úgy illett, hogy erre a szolgálatra főangyal jöjjön, hiszen a legfontosabb üzenetet hozta.

A főangyalokat az említett okból külön névvel is megjelöljük; a szavak jelentése ugyanis feltárja, hogy működésükben mire is van leginkább adottságuk. Abban a szent országban a mindenható Isten színelátása tökéletessé teszi a tudást; ott tehát ki-ki nem azért kap saját nevet, mintha név nélkül nem lenne ismeretes a személye, hanem azért, mert amikor valamilyen szolgálat ellátására hozzánk jönnek, ennek a küldetésnek megfelelő nevet viselnek. Ezért az egyikük neve Mihály, „Ki olyan, mint az Isten?”; a másiké Gábor, „Isten ereje”, a harmadiké pedig Rafael, „Isten orvossága”. (Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből)

Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Aki az Írást nem ismeri, Krisztust sem ismeri. Szeresd a Szentírást és az örökkévaló Bölcsesség szeretni fog téged. Szeresd és szolgálni fog téged, becsüld és karjaiba fog zárni… Jól figyelj tehát szolgatársam, barátom és testvérem és hallgass csak egy parányit tanácsomra, hogy az Írás ismeretéhez vezető útra térhess. Minden, amit mi az isteni könyvekben olvashatunk, már a felszínén ragyog és kápráztat, de ennél sokkal édesebb a magja. Aki a magot akarja ízlelni, az törje fel a dióhéját. (Szent Jeromos)

A Szentírást lelkünk felüdítésére kaptuk, hogy a lét sivárságában kitarthassunk… Adj nekünk csendet, hogy törvényeid titkaiba elmerülhessünk és ne rejtsd el őket azok elől, akik kopogtatnak. Hiszen nem lehetett szándékodban, hogy a szent szövegeket hitünk annyi misztériumáról hiába írták volna. Nemde ott rejtőznek a mély erdőkben a szarvasok is, hogy erőt gyűjtsenek, legelésszenek, pihenjenek és kérőddzenek? Ó Uram, segíts tökéletesedésemben és tárd fel titkaidat előttem! Lásd, hangod a boldogságom, hangod minden kedvtelésemet felülmúlja. Add már, amit szeretek. Magát ezt a szeretetet is Te adtad. Cserbe ne hagyd adományaidat, szomjazó palántádat ne vesd meg! (Szent Ágoston)

Hadd olvassuk a Szentírást, de olvassuk úgy, amint az Atyák olvasták, kik felfedték nekünk, hogy milyen nyereség származik belőle. Olvassuk térden állva, olvassuk bíráló célzat nélkül, ama badar kíváncsiságtól menten, mely csak a hiúság tükörképe. Olvassuk tehát a vágyódó szív szenvedélyével. Azt hirdették nekünk: amott az élet, amott a világosság – miért is ne kísérelnénk meg zamatját csak egy kissé is megízlelni! (Paul Claudel)

Az az óhajunk, hogy ne csak a templomokban törekedjetek komolyan Isten szavát meghallani, hanem otthonotokban is merüljetek el a Szentírásba. Mert ez is Krisztus, ki mindenütt annak a közelében van, aki őt keresi. (Karthágói Szent Ciprián)

A kolostort és a templomot Pehm József zalaegerszegi apát-plébános, a későbbi Mindszenty József építette, Kotsis Iván tervei alapján készült el. Ünnepélyes felszentelésre 1927. szeptember 25-én került sor. A szentelést Mikes János, szombathelyi megyés püspök végezte.

Templomunk védőszentje Jézus Szentséges Szíve.

A templom az a ház, ahol Istent megszólíthatjuk. Ilyen templom lelkünk rejteke; ilyen templom a keresztény közösség; s ilyen templom az a tér, ahol a lélek és a megszentelt közösség elsősorban találkozhat Istenével. Isten adja ajkára a szót Salamonnak, aki a templom felszentelésekor így imádkozik: „Halld meg itt, Urunk, Istenünk az éneket és az imádságot, legyenek szemeid nyitva e ház fölött éjjel és nappal, azon ház fölött, melyről te mondottad: Ott lesz az én NEVEM — és hallgasd meg az imádságot, mellyel e helyről imádkozik hozzád a te szolgád.” — „Az én házam imádságnak háza minden népek közt” — mondja az Isten.

Könyörögjünk, hogy mi magunk is Isten templomai lehessünk, megerősödjünk, megújuljunk az Isten iránti és az embertársaink iránti szeretetünkben!

Templomunkról készült kisfilm itt megtekinthető. 

A Pál kurzus a Szent András Iskola egyik legfontosabb kurzusa,  megtanít evangelizálni, hirdetni Krisztus örömhírét, és tanúságot tenni hitünkről.