35 évvel ezelőtt, 1990. június 23-án térhettek vissza a ferences testvérek a zalaegerszegi kolostorba és folytathatják küldetésüket: Isten dicsőségének és felebarátaink üdvösségének szolgálatát.
A Zalai Hírlapban 1990. június 23-án megjelent közlemény szövege:
Véget ért a negyven évig tartó keresztút
Ünnepélyes bevonulás az egerszegi ferences templomba és kolostorba
„Ó Szent Ferenc, ki fent az égben…” – a rendalapító himnuszának felcsendülő hangjai az egerszegi Jézus Szíve templomban mintegy szimbolikusan lezártak egy korszakot, s a ferences-szerzetesek közel negyven évig tartó hányattatásának végét jelezték. Szombaton délelőtt a „csoda” bekövetkezett: a barna habitust viselő barátok – a nép nevezte el így őket történelmünk viharos éveiben – visszatérhettek egykori otthonukba.
Az ünnepélyes bevonulási szertartás fél tizenkettőkor kezdődött, de már órákkal előtte gyülekeztek a hívők százai a helyszínen. Az újjávarázsolt rendház előtt, a kolostorkertben lévő Szűzanya-szobornál a tervezett időben fölsorakozott az egyház-község képviselőtestülete, az egyházmegye papsága, s ott voltak a ferences-szerzetesek, továbbá a szombathelyi püspök, s a meghívott vendégek — köztük dr. Habsburg Ottó és fia, György, dr. Mirko Matausic, a Zágrábi Ferences Rendtartomány főnöke, valamint a megye és a város vezetői, s a Honvédelmi Minisztérium képviselői. Itt elénekelték a Salve Reginát (Üdvözlégy Királynő), majd a téren keresztül a tömeg rokonszenvétől kísérve bevonultak a templomba. Az időnként felcsattanó taps dr. Habsburg Ottónak és fiának is szólt,
A templomi szertartás bevezetőjeként Horváth Gyula, a Jézus Szíve Egyházközség világi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök emlékezett Mindszenty József hercegprímásra, aki 25 éven keresztül látott el lelkipásztori szolgálatot Zalaegerszegen és akinek a nevéhez fűződik a ferencesek letelepítése a megyeszékhelyen. Majd köszöntötte dr. Habsburg Ottót, annak a királynak fiát, akinek emlékére épült a templom, megemlékezve arról is, hogy Zita királyné adományából készült a díszes szószék. Végül átadta a templom kulcsait dr. Sül Aba Ferencnek, a Mariánus Ferences Rendtartomány főnökének. Ezt követően a rendtartományfőnöke köszönetét mondott mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a szerzetesek ismét visszatérhettek korábbi otthonukba, ahol – mint mondta – nem maguknak akarnak élni, hanem másokat szolgálni.
Az ünnepi misén dr. Konkoly István megyéspüspök szentbeszédében felidézte a rendalapító Assisi Szent Ferenc életét, rendkívüli tetteit, s kitért a ferencesek magyarságunk fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységére is. Végezetül megköszönte a Teremtőnek, hogy végét ért a ferencesek negyven évig tartó keresztútja. A szentmise befejezéseként dr. Kovács Lajos Bánk atya, a templom plébánosa adott hálát Istennek, mivel megvalósította azt a szándékát, hogy a szerzetesrendek ismét működhessenek, s ők, bár megfogyatkozva, de töretlen hittel újra megkezdhessék szolgálatukat Zalaegerszegen.