Aktuális

NAGYSZOMBAT – VIGÍLIA SZERTARTÁS

Kép

 

 

 

 

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve, Jézus sírja mellett virraszt, némaság tölti be a világot.

Az esti virrasztással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Húsvét éjszakáján, az Egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely Krisztus halála után a világra borult. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadt Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.

A húsvéti gyertya fénye Jézus Krisztus győzelmét jelzi, feltámadását, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése, és „visszatérnek a harangok”, Krisztus győzelmének ünneplésére hívva.

NAGYHÉT

Kép

Néphagyományunk megőrzött egy különleges, nagyhétre szóló, középkori eredetű imádságot. Jézus és Mária párbeszéde ez, az ő búcsúzásuk, melynek során Jézus elmondja édesanyjának, mi vár rá a következő hét napjain. Segítse a nagyhét misztériumába való belépést az Aranymiatyánk, melynek a moldvai Lujzikalagorban Jáki Sándor Teodóz OSB által gyűjtött változatát olvassuk.

Az imádság  itt hallgatható.

ARANYMIATYÁNK

Virágszombaton este
Mária Fiát kérdezte:
„Jövő héten mit fogsz tenni,

Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”

„Virágvasárnapján mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, király leszek,

A Jeruzsálembe bémenek.”

„Hát nagyhetfőn mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, beteg leszek,

A templomba nem mehetek.”

„Hát nagykedden mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, vándorolok,

Az uccákon le- s feljárok.”

„Hát nagyszeredán mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, hamis Júdás

Engem harminc pénzért elád.”

„Hát nagycsütörtökön mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Anyám, Geccemányi kertben

Felmenek az Olajok hegyikben.”

Jézus Geccemányi kertben,
Fenn az Olajok hegyikben,
Térgyen állval imádkodzik,

Piros vérvel izzadodzik.

„Hát nagypénteken mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, egy keresztre

Fel leszek én majd feszítvel.

Te a kereszt alatt leszel,
Szent kezedvel el nem érhetsz,
Szent kezedvel el nem érhetsz,

Szűz öledbe le nem tehetsz.”

„Hát nagyszombaton mit fogsz
„Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, koporsómban

Bészállok a gyászos síromba.”

„Húsvét napján mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz művelni?”
„Akkor, Anyám, feltámadok,

A mennyországban uralkodok.

Húsvét után ötven napra,
Piros Pünközsd hajnalára,
Elkűdöm a Vigasztalót,

A fejérszínű Galambot.

Pünközsd után nyócvan napra,
Nagyboldogasszony napjára,
Felviszlek a mennyországba,
A mennyei boldogságba.”
Amment.

 

Forrás: Magyar Kurír

VIRÁGVASÁRNAP – Az Úr szenvedésének vasárnapja

Kép

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a Nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett már az Úr szenvedéstörténetét tárja elénk. Az olvasmány, Izajás próféta könyvéből a megjövendölt Messiásról szól (Iz 50,4–7), a szentlecke Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt leveléből Krisztus kenózisát (önkiüresítését), az Atyának való engedelmességet és kereszthalálát mondja el (Fil 2,6-11). Az evangéliumi szakasz pedig Jézus passióját, kínszenvedését tárja elénk Szent Lukács evangélista szerint (Lk 22,14 – 23,56 ).

A Virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja. A virágvasárnapi szentmisén figyeljünk a szentleckében Szent Pál apostol szavaira is: „…Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az úr.” A Nagyhét kezdetén forgassuk lelkünkben ezeket a szavakat és a krisztusi szeretetet hordozva vegyünk részt a szertartásokon, hogy Húsvét hajnala mindannyiunk szívében felragyoghasson.

Mindenható, örök Isten, Üdvözítőnk példát adott nekünk az alázatosságra, amikor szent akaratodból emberi testet öltött, és vállalta a kereszthalált. Segíts jóságosan, hogy kínszenvedésének tanítását megértsük, és társai lehessünk feltámadásában. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

A ferences lelkiség pillérei – Berhidai Piusz OFM tartományfőnök nagyböjti konferenciabeszéde

Kép

Szeretettel ajánljuk a Kedves Testvérek figyelmébe Berhidai Piusz, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnöke nagyböjti konferencia-beszédét, elmélkedését melyet Budapesten, a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom) tartott, A ferences lelkiség pillérei címmel. március 9-én, nagyböjt első vasárnapján Ambíciók, vágyak és istenkeresés címmel.