Az Úrnapja az Eucharistia, vagyis Jézus Krisztus valóságos jelenlétének tiszteletére szolgáló főünnep. Az egyik legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma.

„Ez az én testem, ez az én vérem”- Jézus ezekkel a szavakkal adta tovább az utolsó vacsorán a tanítványoknak a kenyeret és a bort. Erre az alkalomra emlékezünk Úrnapján, Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepén.

Abban az időben így beszélt Jézus a zsidó tömeghez: „Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.”
Vita támadt erre a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!” Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában. Jn 6,51-58

Urunk, Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélek­kel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Miért fontos tudnunk, hogy Isten Szentháromság? Jézus nem ejtette ki ezt a szót, hogy Szentháromság. De beszélt az Atyáról, valamint arról, hogy Ő és az Atya egyek, és hogy az Atyával együtt elküldik a Szentlelket. Mielőtt a mennybe ment, azt a küldetést adta tanítványainak, hogy: „Tegyetek tanítványommá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére!”

Szent Atanáz püspök leveleiből

Sohasem volt haszontalan a régi hagyomány, a katolikus Egyház hitének és tanításának kutatása, tudniillik amit az Úr átadott, az apostolok hirdettek, és az atyák pedig megőriztek. Ezen alapszik ugyanis az Egyház, s ha valaki ettől eltávolodik, már nem lehet keresztény, és nem is nevezhető többé semmilyen jogcímen kereszténynek.

Így tehát a Háromság szent és tökéletes, s az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben ismerjük meg. Semmi idegen vagy kívülről származó dolog nincs benne, és nincs összetéve teremtőből és teremtett dologból, hanem az övé a mindent teremtő és létrehozó erő. Természete egy és önmagával azonos, és tevékenysége is egy. Az Atya ugyanis mindent az Ige által a Szentlélekben cselekszik, s ily módon megmarad a Szentháromság egysége. Az Egyház így hirdeti az egy Istent, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat, és mindenben benne van (Ef 4, 6). Mindennek fölötte áll, mint Atya, azaz eredete és forrása mindennek; mindent áthat, mégpedig az Ige által; s végül mindenben benne van: a Szentlélekben.

Szent Pál, amikor a lelki dolgokról ír a korintusiaknak, mindent az Atyaistenre, mint Főre vezet vissza a következő módon: A lelki adományok különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent végbevisz, ugyanaz (1 Kor 12, 4-6).

Amit a Szentlélek kinek-kinek kioszt, azt az Atya adja az Ige által. Hiszen ami az Atyáé, mindaz a Fiú tulajdona is; ezért mindaz, amit a Fiú a Lélekben ad, igazában az Atya ajándéka. Ehhez hasonlóan, amikor a Lélek bennünk van, az Ige is bennünk van, akitől kaptuk a Lelket, s az Igében az Atya is. Így válik valóra: Atyám és én hozzá megyünk, és benne fogunk lakni (Jn 14, 23). Ahol ugyanis fény van, ott van a ragyogás is; ahol pedig a ragyogás van, ott van a hatása is, és feltündököl a kegyelem.

Szent Pál ugyanezt a korintusiakhoz írt második levélben így tanítja: A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal (2 Kor 13, 13). A kegyelem és az ajándék ugyanis, amely a Szentháromságban adatik, az Atyától a Fiú által a Szentlélekben adatik. Mert amint az Atya a Fiú által adja a kegyelmet, úgy az adományokban való részesedés csak a Szentlélekben lehetséges. De amikor ebben részünk van, az Atya szeretetét, a Fiú kegyelmét és a Szentlélek egyesítő erejét mondhatjuk magunkénak.

Szeretettel hívjuk a 16–35 év közötti fiatalokat a Ferences Ifjúsági Találkozóra, amelyet 2026. július 16–19. között Szegeden rendezünk meg a ferences jubileumok alkalmából.
Négy nap közösségben, imádságban és örömben: szentmisék, tanúságtételek és sokszínű közösségi program várja a résztvevőket.
A részvételi díj május 31-ig kedvezményesen 30 000 Ft.
További információk a ferencesek.hu/ifitali oldalon érhetőek el.

Jelentkezni lehet továbbá a Ferences Ifjúsági Gyalogos Zarándoklatra is, amelyet 2026. augusztus 14–20. között rendezünk meg Esztergom és Mátraverebély-Szentkút között. Az elmélyülést, közösséget és vidám együttlétet kínáló zarándoklatra szeretettel hívjuk a 16–35 év közötti fiatalokat, valamint a családokat is.

A programok részletei és a jelentkezési lehetőségek megtalálhatók a ferences honlapunkon és közösségi felületeinken.
Szeretettel várunk minden fiatalt!

Urunk mennybemenetelének ünnepén olvastuk, hogy amikor Jézus a feltámadása utáni 40. napon utoljára jelent meg tanítványainak, „megparancsolta nekik, hogy Jeruzsálemben várjanak az Atya ígéretére” (ApCsel 1,4), és megígérte, hogy „Amikor leszáll rátok a Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek”(ApCsel 1,8). Ez történt az 50. napon Jézus feltámadása után. Ezért a Pünkösd neve: Pentecostes, vagyis az ötvenedik nap.

Jézus azt ígérte, hogy az Atya megadja a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle (v.ö. Lk 11,13). Teljes bizalommal kérjük tehát a Szentlelket: Jöjj el, Szentlélek Úristen!

Áldott pünkösdi ünnepet!

Május hónapban a Szűzanya tiszteletére az esti misék után a loretoi litániát imádkozzuk.

A loretói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. Szűz Mária tulajdonságait dicsőíti különböző invokációkkal.

Mai formája a XVI. századból származik: a fennmaradt adatok szerint nyilvánosan imádkozták Loretóban, a bazilikában lévő Szent Házban szombat esténként. Nyomtatásban 1558-ban jelent meg Németországban. VIII. Orbán pápa a XVII. század végén egyetemes használatra rendelte el a loretói litániát, a különböző helyi Mária-litániák helyett.

Szeretettel várjuk közös imádságra a kedves testvéreket.

Április 30-án, csütörtökön, az esti misét követően 24 órás szentségimádás lesz templomunkban.

Szeretettel várunk mindenkit a közös imádságra!

Mert drága vagy szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek – mondja az Úr. (Iz 43,4)

Húsvét negyedik vasárnapja Jó Pásztor vasárnapja. Imádkozzunk papi és szerzetesi hivatásokért.

Abban az időben így szólt Jézus:
„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.”
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél.
Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
(Jn 10,1-10)

Kérjük Jézust, a jó Pásztort, segítsen minket, hogy jó pásztorai lehessünk a ránk bízott juhainak, mint jó bojtárok, mert így üdvözülhetünk!

Április 12-én, Irgalmasság vasárnapján 15 óráról az irgalmasság órájában szentségimádást tartunk, ünnepélyes litániát és rózsafüzért imádkozunk.

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit.