Kedves Testvérek! Szeplőtelen fogantatás ünnepével kezdődően december 8. és 14. között, a városi plébániák összefogásával egyhetes, 70 órás szentségimádás kezdődik a Kálvária-kápolnában, reggel 8 órától este 18 óráig. Szeretettel várjuk a szentségőrök jelentkezését.

Regisztrálni az alábbi linken megnyíló táblázatban lehet:

https://docs.google.com/spreadsheets/d/11kKjvG8akDJITqsX3zY2t-xj18c7TloNxjC9jmqfcgw/edit?usp=sharing

S

Szent Miklós, Horvátország első szentje, a dalmáciai Šibenikben született 1340-ben. Először Boszniában hirdette Isten igéjét Deodatus testvérrel, majd 1384-ben mindketten Palesztinába mentek. Miklós két rendtársával, Péterrel és Istvánnal 1391-ben beszédet tartott a keresztény hit védelmében a jeruzsálemi kádi előtt. Szavaik visszavonására akarták rábírni őket, azonban a testvérek erre nem hajlottak. Bilincsbe verték, majd november 14-én lefejezték őket, testüket darabokra szaggatták és elégették. Tavelic Szent Miklós tisztelete már az 1400-as években megerősödött; társaival együtt VI. Pál pápa 1970-ben avatta szentté. A jeruzsálemi vértanúk a Szentföldi Kusztódia első mártírjai.

Istenünk, aki Szent Miklóst és társait a hitterjesztésben buzgóvá, a vértanúságban pedig dicsővé tetted, kérünk, add meg nekünk, hogy példájuk és közbenjárásuk által parancsaid útján járva elnyerhessük az örök élet jutalmát.

Szent Didák az andalúziai San Nicolás del Puertóban született 1400 körül. Már fiatalon remeteéletet kezdett, majd Córdoba közelében belépett a kisebb testvérek közösségébe. Elöljárói 1441-ben a Kanári-szigetekre küldték, hithirdetéssel és az épülő kolostor vezetésével bízták meg. Amikor 1450-ben Sienai Szent Bernardint, az obszerváns prédikátort Rómában szentté avatták, a zarándokok között járvány tört ki. Didák is ott volt közöttük, és ő lett a vezetője az Ara Coeli kolostorban berendezett kórháznak. Hősiesen ápolta a betegeket. Rómából visszatérve az alcalai kolostorban élt, a csendes szemlélődésnek és az irgalmas szeretetnek szentelve életét. Az egykori tanulatlan remetéből Isten titkaiban jártas misztikus imádkozó lett. Hosszas és fájdalmas betegségét türelemmel viselte. A földi élettől 1463. november 12-én búcsúzott, Alcalában temették el. V. Szixtusz pápa 1558-ban avatta szentté.

Mindenható, örök Isten, ki csodálatos rendelkezéssel választottad ki a világ gyöngéit, hogy megszégyenítsd az erőseket, engedd nekünk kegyelmesen, hogy Szent Didák alázatosságát követve itt a földön vele együtt örvendezzünk a mennyei örök dicsőségben.

Ukrajnában született 1580 körül, ortodox szülőktől. A katolikus hitre térve belépett Nagy Szent Vazul szerzetesei közé. Pappá szentelték, és Polock püspökévé választották. Az Egyház egységén lankadatlan erővel dolgozott. Ellenségei halálra keresték, 1623. november 12-én halt vértanúhalált.

Ez a szent haláláig küzdött Istenének törvényéért;
nem félt a gonoszok szavától,
mert életének alapja szilárd kőszikla volt.

Urunk, Istenünk, add, hogy elevenen munkálkodjék Egyházadban a Szentlélek, akivel eltelve Szent Jozafát püspök életét adta övéiért. Közbenjárására erősíts meg minket is Szentlelkeddel, hogy készséggel adjuk akár életünket is testvéreinkért. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.

A pannóniai Sabariában (ma Szombathely) született 316 körül pogány szülőktől. A keresztség felvétele és a katonai szolgálattól való megválás után a galliai Ligugé mellett monostort alapított, ahol Szent Hilariusz vezetésével szerzetesi életet élt. Majd pappá szentelték, és Tours püspökévé választották. A jó Pásztor példáját magán valósította meg. Más monostorokat is alapított, a papság műveltségét emelte, a szegényeknek hirdette az evangéliumot. Meghalt 397. november 8-án.

Kultusza bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniában. Tiszteletét Szent István is felkarolta: zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa (patronus regni) lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromnapos előkészülettel is kiemelte.

Istenünk, Tours-i Szent Márton püspök a te dicsőségedet szolgálta életében is és halálában is. Add, hogy kegyelmed ereje bennünk is hatékonyan működjék, és szeretetedtől se élet, se halál el ne szakítson minket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Péter katedrájára 440-ben emelték. A lelkek igazi pásztora és atyja volt. A hit épségének erősítésére törekedett, az Egyház egységét állhatatosan védelmezte. A barbárok (Attila, Geizerik) támadásait erejéhez képest visszaszorítani vagy mérsékelni igyekezett. Ezért joggal nevezzük őt „Nagy”-nak. Meghalt 461. november 10-én, Rómában.

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből:

Mindazokat ugyanis, akik Krisztusban újjászülettek, valóban királyokká teszi a szent kereszt jele és papokká szenteli a Lélek kenete. Értse meg tehát minden keresztény, aki szellemi módon és a Lélek szerint él, hogy a mi tisztségünk sajátos szolgálatának kivételével ők is mindannyian részesei e királyi nemzetségnek és papi tisztségnek. Mert valódi király az, akiben az Istennek alávetett lélek uralkodik a test fölött. És tökéletes papi tevékenység az, amikor valaki tiszta lelkiismerettel áll Isten elé, és bemutatja szíve oltárán az istenszeretet szeplőtelen áldozatát. Isten kegyelméből mindannyiunk számára ez már egyformán valóság lett. Mégis vallásos érzéstekből fakad, és dicséretes is, hogy a tisztségünkbe való beiktatás napjának úgy örvendeztek, mintha az a saját megtiszteltetéstek volna, hogy az Egyház egész testében, a főpapságnak egyetlen szentségét ünnepeljék, amely az áldás olajának lecsordulásakor bővebben jutott ugyan a Főnek, de nem kis mértékben lett osztályrésze a tagoknak is.

A mai napon, november 8-án Boldog Duns Scotus ferences teológusra, a Szeplőtelen Fogantatás védelmezőjére emlékezünk. 1265-ban született Skóciában és 1308-ban halt meg Kölnben. Tizenöt évesen belépett a ferences rendbe. 1291-ben szentelték pappá. Filozófiát és teológiát az oxfordi és a párizsi egyetemeken tanult. Tanulmányai befejeztével professzor volt Oxfordban, Cambridge-ben, Párizsban, valamint a kölni ferences teológiai főiskolán. 1992. március 20-án avatta boldoggá Rómában II. János Pál pápa.

Boldog Duns Scotus János csodálatos tanítása abból a Szent Ferenc-i lelkiségből fakad, amely Istent: Istenem és mindenem-nek nevezi és a Megtestesülés ünnepét fölébe helyezi a pénteki nap böjti fegyelmének és azt akarja, hogy még a falak is húst egyenek és az állatok is dupla abrakot kapjanak; vagyis az egész teremtés érezze át az ünnepet, amely rá is tartozik. Rendünk egyetemes meggyőződése, hogy Boldog Duns Scotus János szellemi hagyatéka mögött ott van alapító atyánk, Assisi Szent Ferenc lelkisége: Greccio, a Nap-himnusz és Alverna. Scotus zsenije teljes erejével a Szent Ferenci élmény nyomába szegődik, és teológiát alkot belőle, így menti meg az istenélményt a mítoszoktól a logosz, az Ige segítségével.

Mennyei Atyánk, minden bölcsesség forrása, ki Boldog János áldozópapot, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szószólóját az életszentség és tudomány tanítómesteréül adtad nekünk, engedd, kérünk, hogy példájától megvilágosítva és tanításától vezetve hűségesen ragaszkodjunk Krisztushoz.

Filmet is készítettek életéről.

A Szeráfi Rend elhunytjainak emléknapját a halottak napja utáni első köznapon tartjuk.

Emlékezünk rendházunk meghalt tagjaira, templomunk egykori lelkipásztoraira.

A teljes Ferences Családra, az elhunyt testvérekre, nővérekre, az ő rokonaikra és jótevőikre, tehát mindenkire emlékezünk, akik valamilyen módon kötődnek a Ferences Családhoz.

A feltámadásba vetett hitből fakad, hogy megemlékezünk azokról, akik bennünket megelőztek a hitben és a béke álmát alusszák. 

Ahogy november elején megemlékezünk a ferences halottak napjáról, úgy november végén a „ferences mindenszenteket”  is megünnepeljük. Számos szerzetesrend saját liturgikus rendje szerint megünnepli közössége szentjeit és boldogjait. A „ferences mindenszentek” napját minden évben november 29-én üli meg a Ferences Család, és alkalmat ad nemcsak a szentté vagy boldoggá avatott, hanem a többi, akár ismeretlen üdvözült ferences megünneplésére is.