Szűz Máriát ősidők óta királynőként tiszteli az Egyház. A Loretoi Litániában található fohászok közül több is királynénak nevezi Máriát. Amikor 431-ben az Efezusi Egyetemes Zsinat kimondta, hogy Szűz Mária valóságos istenszülő, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja, akkor az imádkozó Egyház is kibontotta ennek a titoknak a gazdagságát. Máig imádkozzuk az ősi fohászt: „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője…”. A pápák is gyakran királynőnek nevezték Máriát. Mondjuk őt Apostolok Királynéjának, Vértanúk Királynéjának, Hitvallók Királynéjának, Angyalok Királynéjának, Pátriárkák, Próféták Királynéjának, Béke Királynéjának, sőt a Világmindenség Királynéjának is, és mondjuk Mennyek Királyné Asszonyának is az Egyház ősi imádságában, a zsolozsmában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát.

Istenünk, te anyánkká és királynőnkké tetted Fiad édesanyját. Tekints hathatós közbenjárására, és engedd, hogy mennyei országodban elnyerjük a gyermekeidnek megígért dicsőséget. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.