Szent Marcellínusz és Szent Péter vértanúk – emléknap

A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik, aki az ügyről magától a hóhértól hallott. Egy berekben lefejezték őket, de testüket átvitték a Via Labicanán levő két babérfához, a temetőbe, ahol sírjuk fölé bazilikát emeltek, amikor az … Bővebben

A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik, aki az ügyről magától a hóhértól hallott. Egy berekben lefejezték őket, de testüket átvitték a Via Labicanán levő két babérfához, a temetőbe, ahol sírjuk fölé bazilikát emeltek, amikor az Egyház már békében élt.

SOD-0602-SaintsMarcellinusandPeter-790x480Részlet Origenész áldozópapnak „Buzdítás a vértanúságra” című iratából:

Ha a halálból átmentünk az életbe azáltal, hogy a hitetlenségből a hitbe tértünk át, ne csodálkozzunk, hogy ezért gyűlöl a világ bennünket. Mert azok közül, akik a halálból nem mentek át az életbe, hanem ott maradtak a halálban, senki sem szeretheti azokat, akik átléptek a halál sötét honából – hogy úgy mondjam – az élő kövekből épült örök élet házába.
Jézus életét adta értünk, tehát mi is adjuk oda életünket, nem azt mondom, hogy őérte, hanem inkább magunkért, és most gondolok éppen azokra az emberekre, akik a mi vértanúságunk által fognak, mint élő kövek, beépülni.
Keresztény testvérem, itt van a mi dicsekvésünk ideje. Ezt mondja ugyanis a Szentírás: De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. A remény pedig nem csal meg. Csak áradjon szívünkbe az Isten szeretete a Szentlélek által (Róm 5, 3-5).
Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéseiből, olyan bőven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is (2 Kor 1, 5), ha nagy örömmel fogadjuk Krisztus szenvedéseit, amelyek bőven áradnak ránk, és ha túláradó vigasztalásra vágyakozunk, arra a vigasztalásra, amelyet megkapnak mindazok, akik szomorkodnak; talán nem egyformán, mert ha pontosan egyenlő lenne a vigasztalás, akkor nem mondaná a Szentírás, hogy: Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéseiből, olyan bőven lesz részünk a vigasztalásban is.

Istenünk, te szent vértanúid, Marcellínusz és Péter dicsőséges hitvallásával minket is hitünk megvallására indítasz. Add, hogy közbenjáró imájuk segítségével követni tudjuk példájukat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.