Pásztón a Szűzanya szemei könnyben áznak

DSC_0047_k

A Nógrád megyei Pásztón két Szűzanya-szobor is könnyezik Ha égi édesanyánk sír, annak mindig oka van. Üzen nekünk. Márpedig a Nógrád megyei Pásztón az elmúlt hetekben két Szűzanya-szobor szemébe is könnyek gyűltek. Erről Grácián atya vezetette zarándokcsoportunk a közelmúltban maga … Bővebben

DSC_0024_k

A Nógrád megyei Pásztón két Szűzanya-szobor is könnyezik

Ha égi édesanyánk sír, annak mindig oka van. Üzen nekünk. Márpedig a Nógrád megyei Pásztón az elmúlt hetekben két Szűzanya-szobor szemébe is könnyek gyűltek. Erről Grácián atya vezetette zarándokcsoportunk a közelmúltban maga is meggyőződhetett.

– Ha felerősödnek a bajok a világban, az országban, a családunkban vagy a lelkünkben, figyeljünk arra, mit üzen a Szűzanya – szóban vagy jelzéssel. Ha szomorú, akkor fel kell vidítani, hogy lássa a szeretetet, az imádságot, az Istenhez való tartozást – fogalmazott a jelenség kapcsán Grácián atya. – Vissza kell térni a gyökerekhez és az ellencselekedeteket gyakorolni. Sokat imádkozni. Régen, a harangszókor reggel, délben és este elmondták az emberek az Úrangyalát. Tegyünk így mi is, és mondjuk el mellé a Szent Mihály-imát, s imádkozzuk gyakran, lehetőleg naponta a rózsafüzért is.

A harangszótól, folytatta a plébános, megretten az ördög, mert az Isten dicsőségét jelzi. Az ördög pedig nem tudja elviselni, ha valaki Istent dicsőíti, ha letérdel vagy azt mondja: Ave Maria. Ebbe beleremegnek a pokol falai.

Nos, a zarándokbuszról minden bizonnyal fejvesztve menekült az emberiség ősellensége, hiszen ahogy az ajtók záródtak, felcsendült az Úrangyala, s a rózsafüzérek is nagyon hamar előkerültek. Az első kisebb csodákra nem is kellett sokáig várni, hiszen a több helyütt is bedugult autópályán szinte időveszteség nélkül haladtunk át.

– Fontosnak tartom annak megállapítását, hogy a Mária-jelenések gyakoribbak, mint gondolnánk – hangsúlyozta egy szakértő a buszon nézett, Szűzmária-jelenéseket bemutató dokumentumfilmben. Később aztán erről mesélt Grácián testvér is.

– Pásztón a sekrestyés vette észre még június végén, hogy könnybe lábadt a temetőkápolnában lévő Rosa Mystica-szobor szeme, majd másnap a másik Mária-szobor is könnyezni kezdett – osztotta meg velünk az ottani plébánostól kapott információt Grácián atya. – Úgy tűnik, a Szűzanyának terve van azon a vidéken, a Mátrában – tette hozzá, majd néhány évtizedet visszaugorva az időben, felidézte:1947 júniusában az olaszországi Montechiariban egy többgyermekes édesanyának, az ápolónőként dolgozó PierinaGillinek jelent meg a Szűzanya, felfedve előtte az ő nagy fájdalmát. Rosa Mysticának, azaz Titkosértelmű Rózsának nevezte magát, ahogyan a lorettói litániában neveztetik. Három tőr volt a mellében, amely aztán három rózsává változott:a fehér az imádságot, a piros a szeretetet, az arany az engesztelést jelképezve. Kérte, hogy július 13-a ezután a Rosa Mystica ünnepe, a jelenések tiszteletére pedig minden hó 13-a Mária-nap legyen. Ezeken a napokon zárva lesznek a pokol kapui, ígérte, majd „Éld a szeretetet” – így köszöntötte Pierinát.

– Érdekes egybeesés, hogy ezzel egy időben, 1947-ben a Mátrában,Fallóskúton, mely korábban a ma Pásztó részét képező Hasznoshoz tartozott, is megjelent a Szűzanya egy parasztasszonynak, Sánta Lászlóné Klára néninek – mesélte Grácán testvér. – Azt kérte, keresse mega forrást a hegyekben, mert az nagy segítsége lesz az embereknek. Csodatevő forrás lesz, amely azok számára, akik hittel közelítik meg, testi-lelki gyógyulást ad, ígérte a Szűzanya. Klára asszony elmondta az égi kérést durva, iszákos férjének, s rávette őt, hogy tegyenek a Szűzanya kedvére: keressék meg a forrást. Végül a férj találta meg, aki ennek hatására teljesen megváltozott. 1948 tavaszán a Szűzanya újra megjelent Klára asszonynak és azt kérte, hogy épüljön kápolna a forrás mellé, ahol az azt felkeresők imáikban megnyugvásra lelnek. Ez is egy figyelmeztetés az embereknek, hogy keressék a csendet, többet imádkozzanak és forduljanak a Jóisten felé – emelte ki a plébános.

A kápolna 1948 decemberére felépült, s a leírások szerint Fallóskúton a Szűzanya közbenjárására számos imameghallgatás történt. Sántáné – minthogy tevékenységét a kommunista rendszer károsnak és veszedelmesnek tekintette – kétszer, összesen 21 hónapot töltött kivizsgálás, illetve gyógykezelés céljából ideggyógyintézetekben, hol lelkileg és testileg is sokat szenvedett, de „téveszméi” feladását nem tudták elérni az orvosok. Az egyház a kápolnát a hozzá tartozó földterülettel együtt 1987 őszén vette át, és ezzel megkezdődött Fallóskútbúcsújáróhellyé való kiépítése, olvasható a Mátrát bemutató információs oldalon.

Grácián atya szólt arról is: Magyarországon ez idáig két könnyező Szűzanya volt – a győri és a máriapócsi. S a fatimai jelenés 100 éves évfordulóján ezekhez csatlakozott a pásztói. Tavaly pedig Kárpátalján, a máriapócsi Szűzanya-kegykép másolata könnyezett.

– Amikor egy édesanya sír, annak mindig valami mély üzenete van – mondta a zarándoklat első állomásán, a Mátraverebély-Szentkúton celebrált mise prédikációjában Grácián atya, hangsúlyozva: most olyan időket élünk, hogy van hová mennünk, a Jóisten sok mindent megenged. Van szabad akaratunk, induljunk el hát felé, mert ha nem így teszünk, megtapasztaljuk a bajokat. Miről szólnak a Mária-üzenetek? Menjetek a fiamhoz! Őmindig Jézusról beszél – emlékeztetett a plébános, hozzátéve: Szűz Mária országakéntkülönösképpen oda kellene figyelni arra, miért könnyezik égi édesanyánk.

Mert tényleg könnyezik. Erről Pásztón, a kis temetőkápolnában magunk is meggyőződhettünk: ott jártunkkor a Rosa Mystica-szobor szeme valóban fénylett a könnytől, amely azonban nem csordult le. A másik Mária-szobornak pedig az arca volt fényes egy – legördülő könnycseppnyi – sávban. Ismét egy hellyel több lett tehát a világban, ahol közvetlen közelről érezhetjük a Szűzanya jelenlétét – bár a legközelebb kétség kívül bennünk, a szívünkben van. Ott kell, hogy legyen.

Varga Lívia

DSC_0047_k