Hiszek egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt

Karácsony előtt érdemes átelmélkednünk Jézus születésének titkát, körülményeit, amelyeket az evangéliumok leírnak, hiszen számunkra karácsony nem csupán a szeretet ünnepe, hanem a Megtestesülésé, ami hitünk egyik legfontosabb misztériuma.

 „Másnap az ünnepre felzarándokolt tömérdeknép hírét vette, hogy Jézus Jeruzsálembe érkezik. Pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje, és így köszöntötték: Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” Jn 12,12

Dicsőséges bevonulással érkezik a messiás. Bár nem ismerik egészen, és az emberek csak a csodák miatt ünneplik, mégis, mi tudjuk, ezt a tiszteletet valóban megérdemli. Virágvasárnap a szent liturgiába rejtve bevonul templomunkba Krisztus, akinek szenvedését és feltámadását a nagyhéten egészen felelevenítjük, hogy így mi is átéljük és mélyebben megértsük az Ő nagyságát és áldozatát.

 Nagycsötörtökön a szentmisében elkezdődik egy olyan liturgia, amit aznap nem zárunk le, hiszen az utolsó vacsorát hozza elénk ez az este. A mise Glóriájáramegszólal az orgona, a harangok, a csengők, hogy azután a gyász jeléül elhallgassanak egészen Húsvét éjszakájáig. Ezt az estét csak a kereszt rávetődő árnyékában ünnepelhetjük, mert Nagycsütörtök minden ajándéka a keresztből nyeri erejét. Az áldozás után megfosztjuk minden díszétől az oltárt, majd megmossuk, ezzel Jézus megfosztottságára, dísztelenségére emlékezünk. Az oltár, amin Krisztus áldozatát napról napra bemutatjuk, az Ő testét jelképezi. A mise nem zárul le, hanem másnap, Nagypénteken Urunk halálának emléknapján folytatódik.

Nagypénteken nincs szentmise, mert maga az örök Főpap mutat be véres áldozatot a kereszt oltárán. Enapi szertartásnak három része van: 1. igeliturgia, 2. hódolat a szent kereszt előtt, 3. szentáldozás. A kopár templomba való bevonuláskor a papok és segédkezők arcra borulnak, ez a hódolat kifejezi tehetetlenségünket és a megváltás előtti vigasztalan állapotunkat. A kereszt hódolata és az áldozás után a templom kopár marad. Ez a szertartás sem érvéget ezen az estén. Virrasztással imádkozunk tovább egészen a feltámadási miséig, ami virrasztó vigilia mise.

Éjszakai vigiliamise nagszombatról vasárnap éjszakáján, a feltámadás vasárnapjának húsvéti miséje. Az égő gyertya a virrasztás szimbóluma, amit a fényünnepségen gyújtunk meg, majd a húsvéti gyertyáról adjuk tovább a templomba érkezve. Ebben a szentmisében lehet megkeresztelni a katekumeneket, vagy a gyermekeket, ősi szokás szerint. Feltámadási körmenettel zárul a virrasztásunk, amivel tanúságot teszünk Krisztus dicsőségéről.

„Nem hagylak árván benneteket, hanem visszajövök hozzátok. Rövid idő , s a világ nem lát többé, ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok majd.” Jn 14,18

(Kolping újság, 2009 októberi számából Az Európai Kolping Szövetség pozsonyi nyilatkozata)

A társadalom működésében központi jelentősége van a családnak. A család - amint azt a katolikus szociális tanítás hangsúlyozza – minden társadalom alapja. Bár az utóbbi évtizedekben Európában jelentősen változott a család képe, és módosultak a családformák, a férfi és nő házasságon alapuló kapcsolata, amely gyermekekkel családdá bővül, továbbra is a legállandóbb családforma, amely átveszi a társadalom sokféle funkcióját.

A családok nyújtanak a gyermekeik fejlődéséhez szükséges érzelmi és szociális támaszt, és tanulási helyül szolgál alapértékek gyakorlásához. Biztosítják a korosztályok egymás közötti szolidaritását és a családokban megélt szolidaritás útján alkalmasak az élet kockázatai – mint öregkor, a betegség, az ápolásra szorultság – elleni oltalmazásokra is.

A család e szolgáltatásai az intézményesen biztosított szolidaritás idején is nélkülözhetetlenek, és nehéz élethelyzetekben nagymértékben szolgálják az emberi méltóságot is.

Az Európai Kolping mozgalom a családok oktatásában, családok szolidaritási hálózatokká történő egyesítésében és a családok érdekeinek a politikában történő képviseletében a családtámogatás fontos feladatát látja. Továbbra is igyekszik, hogy ébren tartsa a társadalomban a család nélkülözhetetlen szerepének és feladatának megtartását az egyén és a társadalom érdekében, hogy az egyént alkalmassá tegye a családban elvégzendő feladatokra, kísérő oktatással és szabadidő kínálattal támogassa a családtagok összetartását, közreműködjék családi szervezetek létrehozásában, és szót emeljen a családokért a politika részéről, a szubszidiaritás alapján történő támogatása érdekében.

A Kolping mozgalom fontos feladatának tekinti gyermeküket egyedül nevelő szülők segítését és szétszakadt családok tagjainak szolidáris támogatását.

Kedves Barátaink, Testvéreink, Kedves Honfitársaink!

 

A megemlékezés nem csupán tiszteletadás, nem csupán visszaemlékezés arra érdemes időkre, hanem a gyökér szomjúsága, amellyel életet szívunk magunkba. Összekötő a múlt és a jövő között, hogy megteremjen a jövő gyümölcse.