Hitel, remény, szeretet
Karácsony előtt az egyik országos lap címoldalán virított ez a felirat telerakott nagyáruházi bevásárlókocsi képe felett. Mellbevágóan tökéletes helyzetképet adott az ötlet szerzője. Ma itt tartunk. A hitet felváltotta a hitel, a pénz, a karácsonyi ünnepi készülődés nem a kisdedre való várakozás örömét fejezi ki, hanem pénzköltésre, az anyagi javak halmozására, a fogyassz! – szemlélet erősítésére bíztat. Sikerrel. A híradásokból megtudhattuk, a romló gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség ellenére többet vásároltunk karácsony előtt, mint az előző évben. Győzött volna a Mammon?
Nem győzhet, még ha úgy is tűnik, hogy nyert ügye van, hiszen sokkal hangosabban hirdetik hívei az eszméit és sokakat elvakítanak vele. De egyre láthatóbbá válik az árnyoldal, amikor is a hit helyébe lépett hitel következményeként elpusztul a remény, a szeretet. Marad a szenvedés, az üresség, a kilátástalanság, az egymás iránti közönyösség. A megtévesztés, a rombolás mindenüvé beszivárog. Magunk is tanúi lehettünk az új esztendő első napján, amikor két testvérünk is segítségre szorult a reggeli szentmise előtt és után. Az emberi kiszolgáltatottság még ez esetben is rosszízű szenzációvá válhatott, mert vannak, akik ilyesmiből csinálnak pénzt, miközben valójában megnyilvánult az egymás iránti tisztelet, segíteni akarás, a Jó Isten számára kedves szép tett.
Az emberek alapvetően jók. Érdemes küzdeni azért, hogy tisztán lássák azt az egyetlen boldogító utat, amely egyenesen a Jó Isten megtalálásához vezet és karácsonykor ne a bolti holmik birtoklásában keressék a tömegek az örömöt, hanem a Megváltó várásában, megszületésében. Hit nélkül nem lehet élni, hit nélkül nincs sem remény, sem szeretet. Csak üresség, kiábrándultság. Ne hagyjuk elveszni.
B.E.