2017. január 15. – ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP

Elvándorlók és Menekültek világnapja „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem.” (Róm 5, 20) Az emberek érezték bűnösségüket, s a bűn–bánat keresztségét kérték Keresztelő Szent Jánostól. Ő boldogan mutatott rá az Isten Bárányára, aki elveszi a világ bűneit. Krisztus megadja … Bővebben

Elvándorlók és Menekültek világnapja

Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem. (Róm 5, 20) Az emberek érezték bűnösségüket, s a bűnbánat keresztségét kérték Keresztelő Szent Jánostól. Ő boldogan mutatott rá az Isten Bárányára, aki elveszi a világ bűneit. Krisztus megadja a lehetőséget, hogy a bűn helyett a kegyelem uralkodjék életünkben.

OLVASMÁNY Iz 49, 3. 5–6

Isten bennünk is meg akar dicsőülni! Vajon engedjük ezt? Mi is becsesek vagyunk az Úr szemében, mint sze-mefényére vigyáz ránk. Kincseinket nem tékozoljuk el? Isten erőt ad nekünk is. Nem hagyatkozunk gőgösen a saját erőnkre? Világossággá tett minket is. Nem lettünk sötétséggé?

VÁLASZOS ZSOLTÁR 39, 2 és 4ab. 7–8a. 8b–9. 10

Válasz: Íme, eljövök, Uram, *

hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.

SZENTLECKE 1 Kor 1, 1–3

Folytassuk az Olvasmánynál feltett kérdéseket! Jézus Krisztusban szentek vagyunk. A szent dolgokat nem dobjuk oda a kutyáknak? (vö. Mt 7, 6) Isten meghívott gyermekei közé, a kiválasztottak családjába. Nem va-gyunk hűtlenek e híváshoz és kiválasztottsághoz? Kegyelmet és békét kíván nekünk Szent Pál. Nem élünk bé-kétlenségben?

ALLELUJA Jn 1, 14 és 12b

Az Ige emberré lett, és itt élt közöttünk. * Befogadóinak megadta, hogy Isten fiai legyenek.

EVANGÉLIUM Jn 1, 29–34

Jézus nem a zsidó főtanács előtt mutatkozott be, hanem a bűnösök körében, akik szabadulni akartak bűnösségüktől. Boldog perce volt Jánosnak, hogy bemutathatta az Üdvözítőt, aki nála sokkal nagyobb, „ő az Isten Fia”.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Krisztus, mint áldozati bárány feláldozta önmagát a vi-lág bűneiért. Ez az áldozat jelenvalóvá válik a szentmi-sében. S arra indít minket, hogy bűnbánatot tartsunk és kegyelmével megújítsuk életünket.

ELMÉLKEDÉS

Ha fiaink hibáit korholjuk, csillapítsunk le magunkban minden haragot. Ne legyen izgatottság lelkünkben, meg-vetés szemünkben, szidalom a szánkban, hanem tanúsít-sunk irgalmat a jelenben, és legyünk jó reménnyel a jö-vőre. Így illik az igazi apához, aki igazán akarja gyer-meke javulását és haladását. Igen súlyos esetben többet ér, ha alázattal Istenhez esedezünk, mintha szavak özö-nét zúdítjuk a vétkesre. Ezek csak megsebzik a lelket, és semmi hasznára nincsenek. Bosco Szent János

IMÁDKOZZUNK BETEG TESTVÉREINKÉRT!

TESTVÉREINK, A SZENTEK

Január 17-e Szent Antal apát emléknapja. Az egyiptomi szerzetesség atyja, Remete Szent Pál jó barátja. Minde-nét szétosztva a sivatagba vonult vezekelni. Tanítványok gyűltek köréje, így lett a szervezett remeteélet pátriár-kája. Életrajza századokon át volt a tökéletességre törek-vők vezérkönyve. + 356.

+

Január 18án Árpádházi Szent Margit szűz ünnepe. Apja IV. Béla volt, a tartárjárás és újjáépítés királya. Margit Domonkosrendi apáca lett, apja kívánságára sem hagyta el a kolostort, ahol vezeklésben és szeretet-szolgálatban emésztette föl magát, mint élő áldozat a szenvedő ma-gyar nemzetért. A ma róla elnevezett szigeten élt és halt meg, ezért Budapest védőszentje. + 1270.

+

Január 20-a Szent Fábián pápa és vértanú ünnepe az Egyházban (+ 250). 236-tól Róma püspöke, a Callixtus-féle katakombákban temették el. – Ugyanezen a napon ünnepeljük Szent Sebestyén vértanút. A császár szolgá-latában állt, mint katonatiszt, hitéért vértanúhalált szen-vedett, nyilakkal átverve szokták ábrázolni. A Via Appia mellett nyugszik. + 288.

+

Január 21-én Szent Ágnes szűz és vértanú napját ünne-peljük. Róma egyik legtiszteltebb vértanú szentje (+ 304 körül). Gazdag család gyermeke, alig 13 évesen lett a tisztaság vértanúja. A gyenge Ágnes megszégyenítette a világ erőseit. Az ünnepén megáldott bárányok gyapjú-jából készül a pallium, amelyet Szent Péter sírjára he-lyeznek először, s innen adományozza a pápa egyes püs-pököknek. A pallium kifejezi a közösséget Péterrel és mindenkori utódjával.

ESZTERGOMI BOLDOG ÖZSÉB

(kb. 1200-1270)

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítója. Esztergomban született, s itt is járt iskolába a Szent István által alapított káptalanba. Szegény, hallga-tag, komoly ifjú volt, aki kedvelte a magányt. Szülei egyetértésével pappá szentelték, s hamar híres lett arról, hogy mély átszellemültséggel, áhítattal mutatta be na-ponta a szentmisét, ami akkor szokatlan volt. Papi jöve-delmét szétosztotta a szegények között, s minden sza-badidejét az olvasásnak és az írásnak szentelte. Művei sajnos nem maradtak fent, de feljegyezték róluk, hogy „olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki”.

Az Esztergom környékén élő sok remete gyakran betért a városba, s ott hamar Özséb háza lett az egyik legked-veltebb pihenőhelyük. A gyakori látogatások mellett a tatárjárás lehetett még ösztökélő erő Özséb számára, hogy remete legyen. Úgy gondolta, hogy kortársainak szüksége van a példaadásra, az engesztelésre és a vezek-lésre. Az újjáépítés után lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között és Váncsai István érsek engedélyével 1246-ban remeteségbe vonult.

Szántó környéki híres hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet, s felírta rá jelmondatát: „Keresztben az üdvösség”. Egy látomás hatására egyesí-teni szerette volna a szétszóródott remetéket, ezért sorba járta az országban a nagyobb remetetelepeket. Ezután Rómába ment, hogy a szerzetalapításhoz elnyerje a Szentszék jóváhagyását. Itt pártfogásába vette Aquinói Szent Tamás, így nem sokára IV. Orbán pápa jóváhagyta a rendet, amelynek ideiglenes szabályaival Pál veszpré-mi püspököt bízta meg. Boldog Özséb a rendet Remete Szent Pál oltalma alá helyezte. A rend első tartomány-főnöke Özséb lett. 1270-ben halt meg a pilisszentke-reszti monostorban, ajkán Jézus Krisztus és Szűz Mária nevével. A rend a végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg. Ünnepe: január 20.

Az elmúlt évben történt

PIROS-FEHÉR-ZÖLDBE ÖLTÖZÖTT

A RIÓI MEGVÁLTÓ KRISZTUS SZOBRA

BOLDOG IV. KÁROLY TISZTELETÉRE

December 30-án, Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király koronázásának 100. évfordulóján magyar nemzeti színekkel világították ki a Megváltó Krisztus szobrát Rio de Janeiróban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Brazília ezzel a gesztussal kívánta elismerni Ma-gyarországnak a kereszténység védelmében tett erőfe-szítéseit, valamint az ottani magyar közösségek hozzá-járulását Brazília fejlődéséhez.

Dom Orani Tempesta, Rio de Janeiro érseke ajánlotta fel korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, hogy a jövőben egy-egy magyar ünnepen a magyar nem-zeti színekkel világítják ki a Rio de Janeiro, egyben egész Brazília szimbólumának tartott Megváltó Krisztus-szobrot. Semjén Zsolt egyrészt 2016. december 30-át, Boldog IV. Károly koronázásának 100. évfordulóját, másrészt államalapítási ünnepünket, 2017. augusztus 20-át javasolta. A Krisztus-szobor adminisztrációjáért fele-lős szentély tájékoztatása szerint a kivilágítást mindkét napon megvalósítják.

IV. Károly királyt II. János Pál pápa avatta boldoggá 2004-ben. Az ehhez szükséges egyik csoda Brazíliához kötődik: egy, az országban szolgáló lengyel apáca IV. Károly közbenjárását kérte, amikor egyik lábát súlyos betegség támadta meg és ezért amputálni kellett volna. A nővér másnapra teljesen meggyógyult.

Forrás: MTI / Magyar Kurír

ÖKUMENIKUS IMAHÉT 2017

„Megbékélés; Krisztus szorongató szeretete”

(2 Kor 5, 14-20)

A 2017. évben az ökumenikus imahetet január 15-22. között tartjuk, amelynek alapgondolata: „Megbékélés; Krisztus szorongató szeretete” (2 Kor 5,14-20). Legyen ez az imahét a krisztushívők egységének erősítője, Jézus Krisztusba vetett hitünk kifejezője és hatékony tanúság-tétel a világ előtt.

Száz évvel ezelőtt, Skóciában vált hagyománnyá, hogy januárban egymás templomában imádkoznak a feleke-zetek. Az ökumenikus nemzetközi imahét a keresztény egyházak világszerte közös imahete, amelyet évről évre januárban rendeznek meg. Először Paul Wattson, angli-kán pap 1908 januárjában hívta imanyolcadra a keresz-tény hitű embereket, felekezeti hovatartozástól függetle-nül. Hatvan évvel később az Egyházak Ökumenikus Ta-nácsa és a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa kö-zösen adott ki imaszövegeket erre az oktávra (nyolc nap-ra), ezzel is támogatandó az ökumenikus törekvéseket.

A 2017-ES ÖKUMENIKUS IMAHÉT TÉMÁJA

Amikor a német nemzeti előkészítő bizottság 2014 őszén először ülésezett, hamar világossá vált, hogy az idei öku-menikus imahét anyagában két fő hangsúlynak kell len-nie. Mindenekelőtt Isten szeretetét és kegyelmét kell megünnepelni, „az emberiség megigazulását egyedül ke-gyelemből”, a Luther Márton nevéhez fűződő reformá-ció fő témájára utalva.

Másrészt az imahét anyagának rá kell világítania a re-formációt követő mély megosztottság fájdalmaira is, amelynek erős hatása volt az egyházra. Nyíltan meg kell nevezni a bűnt, és olyan lépéseket kell tenni, amelyek a megbékélés útjára vezetnek.

Végül Ferenc pápa 2013-as Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) című apostoli buzdítása szolgáltatta az idei év témáját ezzel az idézettel: „Krisztus szeretete szorongat minket” (9.). Ezzel az igeverssel (2 Kor 5,14) és a korintusiakhoz írt második levél egész ötödik feje-zetének összefüggését figyelembe véve fogalmazta meg a német bizottság a 2017-es imahét témáját.

A BIBLIAI SZÖVEGRÉSZ: 2 KOR 5,14–20

Ez a bibliai igehely azt hangsúlyozza, hogy a megbékélés Isten ajándéka, amely az egész teremtettségre vonat-kozik. „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a vilá-got önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétke-iket, és ránk bízta a békéltetés

igéjét.” (19. vers) Isten cselekedetének eredményeként az ember, aki megbékélt Krisztusban, válaszul arra híva-tott, hogy szóval és cselekedettel is hirdesse ezt a meg-békélést: „Mert Krisztus szeretete szorongat minket” (14. vers). „Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!” (20. vers). A textus hangsúlyozza, hogy nincs megbékélés áldozatok nélkül. Jézus az életét adta, Ő mindenkiért meghalt. A megbékélés követei az Ő nevé-ben szintén arra hívattak, hogy hasonlóképpen áldozzák oda életüket. Többé nem önmagukért, hanem Krisztusért élnek, aki meghalt értük.

A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik

a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk. Nathaniel Hawthorne

fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit